Az Európai Unióban és a környező országokban csak 2007-ben 50 ezer HIV-fertőzöttet diagnosztizáltak. Az Unióban és a szomszédos államokban jelenleg körülbelül 2,2 millió fertőzött és AIDS-beteg él (ez a szám 2001-ben még 1,5 millió volt), közülük is mintegy 730 ezer az EU-ban. S bár a HIV-fertőzötteket ma már viszonylag jól lehet kezelni, ám hatékony gyógyszert vagy bármiféle vakcinát a mai napig nem sikerült kifejleszteni.

Éppen emiatt döntött úgy a Bizottság, hogy a 2009-2013-es periódusra egy új stratégiát fogad el, mely alapvetően három pillérre épül: 1) HIV-prevenció és -tesztelés, 2) kiemelt figyelem a fertőzésnek leginkább kitett csoportoknak és 3) régióknak. A stratégiához egy cselekvési tervet is csatolt a Bizottság, amely konkrét intézkedéseket és értékelési eszközöket is tartalmaz.

A stratégia általános célja mindazonáltal az, hogy 2013-ra az összes uniós államban csökkentsék az új HIV-fertőzöttek számát, valamint hogy javítsák a megelőzéshez, a kezeléshez és a támogatáshoz való hozzáférést. Fontos célkitűzés az is, hogy javítsák azoknak az embereknek az életminőségét (mind az EU-ban, mind pedig a szomszédos országokban), akik már megfertőződtek, vagy pedig a leginkább ki vannak téve a fertőzés veszélyének.

A stratégia arra kéri a tagállami hatóságokat és a civil szervezeteket: segítsenek abban, hogy a megfelelő információk (például magáról a betegségről vagy a megelőzésről) eljussanak az emberekhez, főként a fiatalokhoz. Fontos lenne az is, hogy elérjék azokat a bevándorlókat, akik olyan országokból jönnek, ahol a fertőzöttek aránya igencsak magas. Az ő esetükben különösen nagy jelentősége van, hogy kellő információval bírjanak a megelőzésről (ide értve a fertőzés átadásának megelőzését is), a tesztelési lehetőségekről, és a kezelésekről. A stratégia mindemellett arra biztatja a hatóságokat: javítsanak azon politikájukon, melyek a fertőzésnek leginkább kitett csoportokat célozzák meg, kiemelve az emberi jogok tiszteletben tartását, a hátrányos megkülönböztetés, illetve a HIV/AIDS-cel összefüggő stigmatizálás elkerülését.

A HIV-fertőzöttek aránya különösen az Unióval szomszédos országokban magas, a Bizottság éppen ezért úgy véli, hogy a megelőzéssel, teszteléssel, kezeléssel összefüggő úgynevezett jó gyakorlatok cseréje az érintett országok között nagy jelentőséggel bír. Ebbe a körbe tartozhat az orvosok, ápolók, egészségügyi szakemberek cseréje, együttműködése is. Az úgynevezett minőségi adatok cseréje abban segíthet, hogy a szomszédos államokban a jövőben javítani tudjanak a prevención, a tesztelésen, a kezelésen, illetve az ellenőrzésen.

A stratégia ismételten kiemeli, hogy a legnagyobb eredményeket úgy lehetne elérni, ha a fertőzésnek leginkább kitett csoportok helyzetén hatékonyan tudnának javítani. Ebbe a körbe leginkább a homoszexuális férfiak (az új fertőzöttek 40 százaléka közülük kerül ki), a magas fertőzöttséggel bíró országokból érkező bevándorlók, és az intravénás drogokat fogyasztók tartoznak (a szomszédos országokban ez utóbbiak teszik ki az új fertőzöttek 70 százalékát). A Bizottság szerint úgymond személyre szabott megoldások kellenek ahhoz, hogy elérjék ezeket az embereket, és megálljt parancsolhassanak a HIV terjedésének.

A legtöbb fejfájásra egyébként azok az emberek adnak okot, akik még nem is tudják magukról, hogy fertőzöttek. Az EU-ban ezeknek az embereknek a 30, a szomszédos országokban pedig 70 százaléka nincs tisztában azzal, hogy már elkapta a betegséget. Ez nem csak azért ad aggodalomra okot, mert a fertőzöttek így tovább adhatják másoknak is a vírust, hanem azért is, mert a késői diagnózis késői kezeléshez vezet, így pedig ezeknek az embereknek csökken a várható élettartamuk.