Dráma ez a javából, hiszen éppen az a lakosság, más szóval a nép nem tanúsít kellő hajlandóságot felvenni a H1N1-vírus elleni vakcinát, akinek az érdekében az egész méregdrága megelőző akció történik. Mert a nép, az már csak ilyen. A népnek úgynevezett kollektív emlékezete van, ami a négy-nyolc általánost végzett rádióhallgatók és a világhálóról naprakészen tájékozott értelmiségiek ismereteiből, az emberek régről megörökölt tudásából, valamint a közeli múlt tapasztalataiból tevődik össze. Legjobb, ha a vége felől kezdjük.

Az embereknek az a tapasztalata, hogy a H1N1-jelű sertésinfluenza előtt volt már egy madárinfluenza is, H5N1 kódszámmal, ami - a milliárdos lélekszámú - Kínában akár ezret is meghaladó esetben okozott halált, nálunk azonban csak csirkék, házikacsák, vadlibák és hattyúk erőszakos halálában jelentkezett szignifikánsan. Volt ezenkívül kergemarhakór, az angol szarvasmarháknak tápul szolgáló birkahúslisztben lévő prion okozta agyvelő-szivacsosodás miatt, és számos esetben érkeztek vészjósló hírek az elmúlt években sertéspestisről, baromfitífuszról, emberre átragadó száj- és körömfájásról, fertőzött tojás terjesztette szalmonelláról stb. Valamennyi "járvány" konkrét következményeivel a piacon lehetett találkozni, megdrágult vagy kitiltott áruféleségek formájában.

Nincs tehát csodálkoznivaló azon, hogy az emberek érdeklődése és félelme alábbhagyott az utóbbi időkben az ilyen hírek hallatán. Egyfajta immunitás éppúgy kialakulhat a média közvetítette veszélyek iránt, mint a valóságos fertőzésekkel szemben a védőoltások révén. Hiszen a másik fontos - a mostani estünkben felettébb fontos - kérdés, hogy kitől, kiktől származnak a figyelmeztetések. Az orvosoktól, az egészségpolitikusoktól vagy egyszerűen csak a politikusoktól? Kik azok, akik a javunkat akarják? Az egészségügyi miniszter történetesen a kormány tagja, hivatásos politikus, csak nem ő akarja a javunkat, amint az elődei is tették az ágyszámcsökkentéssel, a várólistákkal, a vizitdíjjal, ő maga meg a nyomorékok helyzetének további tervezett nyomorításával?

Hiába oltatja be magát a tévében, ezek mind hét év óta csak a javunkat akarják, a javainkat, az utolsó fillérig. Na nem, ebből sem kérünk, ez az oltás már megint egy újabb svindli, amivel valakik jól járnak - gondolják az emberek, és a nép azt feleli a közvélemény-kutatók kérdésére, hogy nem tart igényt a védőoltásra, sem ingyen, sem ezerkilencszáz-valahány forintért. Majd csak megússzuk ezt a járványt is, mint az eddigieket, legyintenek.

Nos, ez igazán drámai helyzet a H1N1-vírussal a kapunk előtt. Őszinte tisztelet illeti a munkájukat végző járványügyi dolgozókat, az egészségünk védelmére hivatott szakembereket, nem az ő hibájuk, hogy vesztésre állanak a néppel szemben az oltási kampányban. De nem is a nép hibája! Hanem azoké, akik immár a harmadik kormány nevében és keretében hazudnak, hazudnak rendületlenül, folytatólagosan, hazudnak éjjel-nappal, minden órában és testhelyzetben, szemrebbenés nélkül. És lopnak, miközben - sunyin pislogva - létrehozzák a hetedik lopásgátló hivatalt hét év alatt megint a haverjaik részére.
Minden felelősség az övék.