FIDESZ.HU > Hírek > Zöld |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Már Ausztrália is aggódik
|
|
Az óceánokban fekvő kis szigetországok már évek óta hangoztatják, hogy ők a globális felmelegedés okozta tengerszint emelkedés legfőbb áldozatai. Ausztrália part menti településein élőket is evakuálni kell majd, ha a tenger emelkedése ezrek otthonait veszélyezteti. |
|
Létrehozva: 2009. október 30., 16:29 | Utoljára frissítve: 2009. október 30., 16:30 |
A vízszint változásait figyelő nemzeti szervezet szerint ebben a században mintegy 80 cm-rel emelkedhet a tenger, ami sürgős cselekvésre kell, hogy ösztönözze az államot. A figyelemre méltó parlamenti jelentésből kiderül, hogy az ausztráloknak kb. 80%-a él part menti területeken, ami megközelítőleg 711.000 otthont jelent 3 kilométeren belüli távolságban a parttól. A jelentés a riasztó jelekre hivatkozva arra szólítja fel a hatóságokat, hogy mérlegeljék a part menti területek beépítésének tilalmát a jövőben. Valamint több tucatnyi ajánlást tartalmaz, például egy nemzeti part menti védelmi koncepció kidolgozását, fokozottabb együttműködést a különböző hatóságok között, és az erősödő viharokkal és talajerózióval is számoló építési szabályozások kialakítását.
"Voltak, akik kételkedtek abban, hogy a kormánynak valóban ilyen jellegű megelőző intézkedéseket kell tennie" - magyarázta a szakbizottság munkáspárti elnöke, Jennie George. Ezzel szemben a jelentés rámutat, hogy Ausztrália nagyobb városai egytől egyig a part mentén fekszenek, ahogyan annak a hat millió embernek az otthona is, akik történetesen a főbb népességi centrumokon kívül élnek.
A múlt héten a kormányzat újra elővette a szénkereskedelemmel kapcsolatos törvény megalkotásának kérdését, amit még augusztusban söpört le az asztalról, ám most része annak a törvénytervezetnek, melynek célja az üvegházgázok kibocsátásának 25%-os csökkentése 2025-ig. Ausztrália egymaga a globális szénkereskedelem 30 százalékát forgalmazza nagyjából 230 millió tonnás éves exporttal. Az ország 11 év késéssel írta alá a Kiotói Jegyzőkönyvet, és a most tervezett vállalás sokkal jelentősebb a korábbiaknál.
A 42 szigetállamot tömörítő Kis Szigetállamok Szövetsége (AOSIS) azonnali, hatékony intézkedéseket sürget a fejlett országoktól az üvegházhatású gázok kibocsátását illetően. Olyan Csendes- és Indiai-óceáni szigetállamokról van szó, mint például a Maldív-szigetek, Haiti vagy Mauritius, melyek átlagosan alig két méterrel emelkednek ki a tengerből. A Maldív-szigetek a legveszélyeztetettebb, hiszen a világ legalacsonyabban fekvő országa, átlagos tengerszint feletti magassága 1,5 méter, a legmagasabb pontja pedig mindössze 2,4 méter.
A világtengerek szintje 1900 óta emelkedik, és egyes becslések szerint az évszázad végére akár az egy métert is elérheti. Ezzel pedig az aprócska államok eltűnnének a Föld felszínéről, lakóiknak környezeti menekültként új otthont kellene keresniük. De Hollandia, Kelet-Anglia, Indonézia egyes részei, az Egyesült Államok bizonyos régiói és Latin-Amerika északkeleti partja is mind komolyan veszélyeztetett területek.