A harlekinkatica (Harmonia axyridis (Pallas, 1773)) biológiai védekezés céljából Ázsiából Európa több országába szándékosan betelepített ragadozó katicafaj. Mint oly sok más behurcolt vagy betelepített faj, a harlekinkatica is "elszabadult", és a betelepítések gócpontjaiban (Franciaország, Svájc, Belgium és Hollandia) a 90-es évek közepére már önfenntartó populációkat alkotott, majd viharos sebességgel terjeszkedni kezdett. A faj azóta bejárta Európa szinte összes országát.

A bevándorlónak nincsen természetes ellensége, így szaporodása kevésbé szabályozott, mint az őshonos fajoké. Testméretének köszönhetően más katicafajokkal sikeresen verseng a táplálékért, azokat előszeretettel el is fogyasztja. Falánkságának és alkalmazkodóképességének köszönhetően nagyon gyorsan terjed, hazánkban évente akár négy nemzedéke is kinevelődhet. A harlekinkatica előrenyomulása komoly veszélyt jelent sok őshonos rovarfaj populációira, azok jelentős megritkulását, vagy akár kipusztulását is okozva. Az USA-ban a "sikeres" betelepítési programjának köszönhetően a harlekinkatica egy évtized alatt az ország leggyakoribb katicafajává vált.

A bajt tetézi, hogy az elszaporodó állatok - levéltetű táplálék hiányában - megrágják a gyümölcsfák virágait, magát a gyümölcsöt is, ezzel közvetlen mezőgazdasági kárt okozva. Francia borászoknak komoly problémát jelent a szőlőszemekről a mustba bekerülő bogarak keserű alkaloidjának ízrontó hatása.

A fajt Magyarországon először 2008 februárjában írták le, azóta az ország szinte teljes területéről érkeztek adatok. Európa több országához hasonlóan, 2009. elején a Domberdő Természetvédő Egyesület és a Bogaras Honlap közös erőfeszítése révén, Magyarországon is létrejött egy, a harlekinkatica terjedését monitorozó hálózat - a Harlekin Projekt.

Ennek elsődleges céljai az agresszíven terjeszkedő faj és negatív hatásainak megismertetése a lakossággal, továbbá a terjedés monitorozása, szintén a lakosság segítségével. Fontos cél továbbá a harlekinkatica más katicafajok populációira gyakorolt hatásának vizsgálata, a többi faj elterjedésének és gyakoriságának rendszeres és hosszútávú monitorozásával. A nagyközönség aktív természetvédelembe történő bevonásával nemcsak a monitorozás hatékonyságát szeretné növelni, hanem az emberek természethez kötődő szálait is szorosabbra fonni, ismereteiket bővíteni és "zöld" szemléletüket formálni.