A tegnap közzétett jelentésben az EBRD kiemelte, hogy a pénzügyi integrációból fakadó kockázatokat is fokozottabb figyelemmel kell kezelni. A kommunizmus bukása óta eltelt két évtizedben a fejlesztési bank az egyik leginkább elhivatott beruházó, ha a régió átformálásáról van szó.

A jelentésből az is kiderül, hogy a konjunktúra idején ezek az országok túlzottan bíztak a külföldi bankok és befektetések gazdasági növekedést ösztönző hatásában, melynek következtében könnyen sebezhetővé váltak, és a globális pénzügyi válság érzékenyen érintette őket.

"Az EBRD közgazdászai egyetértenek abban, hogy a pénzügyi integráció hátrányokkal is járt, így például túlzott hitelfelvételre és külföldi kölcsönök igénybevételére ösztönzött." - olvasható az éves értékelésben.

A bank szerint azonban annak ellenére, hogy a folyamat elmélyítette a régió válságát, a nyugati országokkal való pénzügyi integráció továbbra is növekedési forrás marad, és nem szabad visszafordítani az eddigi eredményeket.

"Mindez azt jelenti, hogy a külföldi valutában felvett kölcsönök okozta egyensúlytalanságokat a helyi valuta támogatásával kell kezelni, mégpedig a makrogazdasági politikák, a szabályozás, valamint a jogi keretek és a piaci infrastruktúrák kiépítésén keresztül." - áll az EBRD jelentésében.

A jelentés Magyarország esetében is a külföldi valutában felvett kölcsönök nagy arányát (az összes lakossági hitelfelvétel 70 százaléka) jelöli meg a válság egyik okaként. Az EBRD úgy véli, azok a gazdaságok állnak majd a legnehezebben talpra, ahol a hiteleket nem tudják visszafizetni, illetve, ahol a hitelek átstrukturálásához sincsen meg a megfelelő intézményi keret. Elhúzódhat a nehéz helyzet továbbá ott is, ahol a nemzeti bank kemény valutakosarat alkalmaz.

Az EBRD Magyarországot -Bulgária, Lettország, Litvánia és Ukrajna mellett- azon kelet-európai országok közé sorolja, ahol a gazdasági struktúra miatt lassú kilábalásra kell számítani.

Az EBRD-t többen kritizálták a több mint 60 ország részvényesei közül, amiért nem hívta fel a kelet-európai és közép-ázsiai országok figyelmét a külföldi kölcsönök túlburjánzásának veszélyeire még mielőtt a válság tavaly elmélyült volna. Kelet-Európa a recesszió által legsúlyosabban érintett régiók közé tartozik, számos ország növekedési üteme és költségvetése egyaránt megsínyli a válságot, és sokan -köztük Magyarország is - kénytelen volt igénybe venni IMF, Világbank és Európai Uniós segélyeket.