"A Lisszaboni Szerződés nincs ellentétben a Cseh Köztársaság alkotmányával" - szögezte le Pavel Rychetsky, a testület elnöke.

A dokumentum csehországi ratifikációjának befejezéséhez már csak Václav Klaus államfő aláírása hiányzik. Az Európai Unió további 26 tagállama már korábban ratifikálta a szervezet új működési szabályzatát rögzítő szerződést.

A szenátorok további beadványait, amelyek a Maastrichti Szerződés, a Római Szerződés és az Írország Lisszaboni Szerződésből kapott kivételeinek megvizsgálását érintették, az alkotmánybíróság visszautasította.

Jan Fischer cseh miniszterelnök megnyugvással vette tudomásul az alkotmánybíróság döntését. "A szerződés ratifikációjának befejezése előtt most már semmilyen akadály sincs" - tolmácsolta a kormányfő álláspontját szóvivője, Roman Prorok.

A politikai pártok képviselői első nyilatkozataikban azt hangsúlyozták, hogy a taláros testület döntése várható volt.

Václav Klaus államfő egyelőre nem nyilatkozott. A szenátori beadvány alkotmánybírósági tárgyalásának befejezése, illetve annak eredménye az elnök utolsó feltétele volt a dokumentum aláírását illetően. Klaus előző feltételét, hogy Csehország kapjon mentességet a Lisszaboni Szerződéshez csatolt európai alapjogi charta hatálya alól, az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezlete teljesítette. Klaus azután bejelentette, hogy nem támaszt már újabb feltételeket.

Az alkotmánybíróság ezúttal másodszor foglakozott a Lisszaboni Szerződéssel. Tavaly ősszel a szenátus kérésére mindössze a szerződés néhány fejezetét vizsgálta meg, s azokat nem találta ellentétesnek az alkotmánnyal. Most a dokumentum egészéről kellett véleményt mondania.

Jirí Oberfalzer, a beadványt benyújtó 17 szenátorból álló csoport vezetője az alkotmánybírósági döntés kihirdetése után nem zárta ki, hogy esetleg az európai bíróságokhoz fordulnak. A szenátoroknak ugyanis kifogásuk van az ellen, ahogyan a bíróság a beadványukat kezelte és megtárgyalta. Oberfalzer a kifogást nem pontosította.