A szárazság, az éhínség és a betegségek pedig komoly politikai gyújtóponttá válhatnak bárhol a világon, de főképp Afrikában és Közel-Keleten. Az amerikai védelmi és hírszerzési ügynökségek legújabb feladata az, hogy megjósolják, milyen potenciális veszélyekkel járhat, hogyha a globális felmelegedés aggasztó folyamata valóra válik a Földön, ez ugyanis az amerikai katonai jelenlétet is növelheti számos térség katonai konfliktusa esetén.

Ha a káros gázkibocsátás mértéke a mostanihoz hasonló marad, akkor a század végére körülbelül négy Celsius fokkal emelkedhet a bolygó hőmérséklete a 20. század végéhez viszonyítva. Ha ez bekövetkezik, akkor a tengerek szintje 0.61 méterrel emelkedik majd meg - erre a következtetésre jutottak az ENSZ egyik klímaváltozással foglalkozó ülésén neves tudósok.

Az amerikai szenátus előtt megjelent ügynökségi elemzők úgy vélték, hogy a szervezetek között szorosabb együttműködésre van szükség a klímaváltozás fenyegetése miatt. Szerintük komoly konfliktusok adódhatnak a himalájai gleccserek olvadása miatt Indiában, Pakisztánban, Bangladesben és Kína egyes részein, hiszen a térségben gondot jelenthet majd a friss víz.

Az Északi-sark jégrétegeinek eltűnése miatt területszerzési konfliktusok várhatók Oroszország, az Egyesült Államok és többek között Kanada között. A jégréteg elolvadásával ugyanis újabb stratégiai hajóútvonalak és ásványi anyagokban gazdag területek nyílhatnak meg. Ezzel egy időben a tengerszint emelkedése Bangladesben okozhat súlyos gondokat, míg a szárazság miatti élelmiszerhiány következtében a világ több térségében kezdődhetnek katonai konfliktusok és indulhat a "klímaváltozás menekültjeinek" hulláma, amely gyakorta szül erőszakot. Eközben az Indiai-óceán alacsonyan fekvő szigete, Diego Garcia szinte eltűnik a vízben, ezzel megszűnik az Egyesült Államok egyik fontos katonai állomáshelye.