Horvátország, ahogy Szlovénia is, 1991-ben nyilvánította ki függetlenségét Jugoszláviától, és az óta vannak rendezetlen határvitái. A szlovén-horvát viszály akkor pattant ki, amikor a horvát hatóságok tavaly tavasszal telkeket adtak el az isztriai Dragonja folyó bal partján, amely a ljubljanai kormány szerint Szlovéniához tartozik. A szlovénok egy 2001-ben kelt kormányközi megállapodásra hivatkoztak. Ez kimondja, hogy a Pirani-öbölbe torkolló folyó a két ország határa, így jutott Szlovénia az öböl nagy részéhez és kijárathoz a nemzetközi vizekre.
A megállapodás létrejötte után azt mondta a horvát kormányfő, hogy meggyőződése szerint az "egyezség jó mind a két országnak és egész Európának, ezért ez egy nagyszerű nap mindenkinek". Jadranka Kosor úgy fogalmazott, hogy mindenki számára sikert jelentő végső megállapodást akarnak a vita rendezésére. Borut Pahor, szlovén kormányfő erre azt mondta, hogy 18 évnyi vita után a két ország "a siker ösvényére lépett".
A szerdai megállapodás értelmében létrejön egy nemzetközi döntőbíróság, amelynek feladata, hogy a két ország részvételével megtalálja a legjobb megoldást. A döntőbíróság határozata kötelező lesz mindkét ország számára. A szerdai egyezség értelmében a döntőbíróságnak biztosítania kell a kijáratot Szlovénia számára a nemzetközi, tenger-hajózási vizekre. Cserében Szlovénia elkötelezte magát szerdán, hogy nem akadályozza Horvátország EU-csatlakozási folyamatát. Ezen túl a szlovén kormány elfogadta, hogy a nemzetközi döntőbíróság az után kezdi meg munkáját, hogy a csatlakozási tárgyalások sikeresen befejeződtek.