FIDESZ.HU > Hírek > Zöld |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Alkalmazkodunk, vagy meghalunk
|
|
Világszerte egyre több a megváltozott időjárással kapcsolatos katasztrófa; a Nemzetközi Vöröskereszt jelentése szerint 2008-ban több mint 200 ezer ember halt meg természeti katasztrófák következtében. Még szeptemberben indult globális kampány annak érdekében, hogy a decemberi klímacsúcson a klímaváltozás szempontjából kedvező döntéseket hozzanak az ott résztvevők. |
|
Létrehozva: 2009. november 6., 10:11 | Utoljára frissítve: 2009. november 6., 10:24 |
A 2005-ben aláírt kiotói jegyzőkönyv alapján a fejlett országok vállalták, hogy 2008 és 2012 között csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. A legtöbb klímakutató szerint azonban valamilyen mértékű felmelegedés akkor is bekövetkezik, ha a kibocsátást az előre meghatározott módon sikerül visszaszorítani. A megváltozott éghajlat következtében világszerte többen hagyják el lakhelyeiket, mint politikai-gazdasági okok miatt. Úgy tűnik tehát, hogy a klímaváltozást nem kerülhetjük el, és valószínűleg arra is számítani kell, hogy gyakrabban fordulnak majd elő különböző természeti katasztrófák. Az ENSZ által létrehozott Éghajlat-változási Kormányközi Bizottság 2007-ben megerősítette, hogy a klímaváltozás nem a képzelet szüleménye.
Az MNO arra volt kíváncsi, Magyarországot milyen típusú természeti katasztrófák fenyegethetik leginkább, s hogy hogyan kellene ezekkel szembenézni.
A klímaváltozás egyes hatásai hosszabb távon jelentkeznek majd, ám egy sor intézkedést már most meg kell tenni ellenük; más részük pedig rövid távon, vagyis már most érzékelhető - mondta el az MNO-nak Bukovics István, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) tudományos tanácsának elnöke. Mint kifejtette, hazánkban olyan lokális "extremitásokra" kell számítani, amelyeket az utóbbi időkben már tapasztalhattunk is: erős viharok, hirtelen lezúduló csapadék, hőhullámok, szárazság. A megváltozott éghajlat ráadásul a biológiai rendszert is módosíthatja, tehát olyan kórokozók, kártékony élőlények is megjelenhetnek, amelyekkel eddig itt nem találkozhattunk. A jövőben mindezek a jelenségek fokozódhatnak, így fel kell készülni a nagyobb károkra is.
Bukovics - aki tűzoltóként az országban egyedül rendelkezik MTA doktori címmel - hangsúlyozta: a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása mellett nagyon fontos az alkalmazkodás és a védekezés is. Ezzel, úgy véli, világszerte kevesebbet foglalkoznak, mint az indokolt lenne, egységes dokumentum - mint amilyen a kiotói jegyzőkönyv - még nem született ezzel kapcsolatban.
A szakember bizakodó, úgy véli, az éghajlatváltozásra való felkészülés elmozdult a holtpontról. Mint mondta, az egyik legfontosabb feladat kialakítani a lakosság biztonságtudatát. Fel kell készíteni az embereket a védelemre, hiszen egy új kihívást régi módszerekkel nem lehet megoldani. Mindehhez elsősorban politikai konszenzusra van szükség, és megfelelő jogszabályi háttérre. Olyan stratégiai terveknek kell készülniük, amelyek a biztonsági összefüggésekre is kellő figyelmet fordítanak. S mivel a klímaváltozás egy globális probléma, így fontos a nemzetközi együttműködés is. A lakosság bevonására, támogatásának elnyerésére szintén nagy hangsúlyt kell fektetni, és mindezek mellett a tudományos kutatásokat is fokozottan támogatni kell.
Göröngyös út vezet a megoldásig
Decemberben tartják meg az ENSZ 15. klímakonferenciáját. A koppenhágai csúcsot nagy várakozás előzi meg; a résztvevők többek között a kiotói jegyzőkönyv folytatásáról, s egy új klímaegyezmény létrehozásáról tárgyalnak majd. A cél ugyanaz, mint korábban: csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást. Kérdés, hogy mire jutnak a résztvevők, hiszen egy rendkívül komplex problémakörről van szó. Igen nehéz volt tető alá hozni a kiotói jegyzőkönyvet is, hiszen kifejezetten erős gazdasági érdekek fűződnek az energiafelhasználás jelenlegi módjához. Az erős gazdasággal bíró nagyhatalmak - az ő szempontjukból logikusan - idegenkednek bármilyen "csökkentéstől".
A hülyeség kora címmel futó dokumentumfilmmel indult még szeptember végén egy globális kampány, aminek éppen az a célja, hogy felhívja a világ vezetőinek a figyelmét a klímaváltozás okozta problémákra. A "Ne légy hülye!" címmel startoló megakampány elindult Magyarországon is.
Az utóbbi években egyre több az aggódó hang, születnek a témában filmek is. A Föld című alkotás nem mindennapi eszközökkel mutatja be a planéta élővilágát, s az emberiség arra gyakorolt negatív hatását. Persze a bajok észrevételéhez nem kellenek filmek; eléggé borzasztó a valóság a számos természeti katasztrófával.
Magyarország 2055-ben: sivatag, ivóvízhiány
Az éves átlaghőmérséklet 3-4 Celsius-fokkal megemelkedett, és gyakoriak a hőhullámok - akár ez is megvalósulhat 2055-re Magyarországon. A kampányanyag ismertetjőjáben az áll: nyáron hónapokon át nehezebb lesz dolgozni és pihenni a melegtől. Az alföldi homokhátság az utóbbi évtizedekben teljesen elsivatagosodott, az egykor termékeny Magyarország túlnyomó része mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, és sok helyen nincs elegendő ivóvíz sem. A nyári szárazságokat óriási téli esőzések váltják fel. A folyók gyakran kilépnek medrükből, és az özönvízszerű eső több helyen elmossa a termőtalajt. Legalábbis ez is benne lehet a pakliban.