Pedig vannak még megmászatlan csúcsok. A leglátványosabbak vallási okokból tabunak számítanak, de a Himalája eldugott szegleteiben számos hegy érintetlen még. Egy ilyenen veszett nyoma négy magyar hegymászónak.

A világ legmagasabb hegyére évente 100-150 ember mászik fel, 1974 volt az utolsó év, hogy nem járt senki a Mount Everest csúcsán. A hegyen, amelyet már több ezer ember megmászott, szinte minden oldalról, minden lehetséges módon, már-már abból alakul ki versengés, hogy ki az, aki valamiben mégis első lehet. Megmászták oxigénpalack nélkül, járt már a csúcson vak ember, 70 éves nyugdíjas, tizenéves gyerek.

A próbálkozások és a mászók száma azt az érzetet keltik, hogy már nincs mit felfedezni. "A nyilvánvaló elsőségeket már megcsinálták. Az újabb elsőségek mesterkéltnek és erőltetettnek tűnnek" - idézte a Forbes magazin a New York-i Felfedezők Klubjának egykori elnökét, Richard Wiese-t. Nem kell azonban elkeserednie annak, aki első akar lenni egy hegycsúcson. Találni még megmászatlan hegyeket az Everest térségében is. A Kelet-Himalájában eltűnt magyar hegymászócsoport (róluk itt olvashat bővebben), is egy ilyen csúcsra igyekezett.

"Az alpesi területen minden csúcs turistaparadicsom", a világ más helyein azonban vannak még megmászatlan hegyek, például az Andokban, de "hegymászás szempontjából a Himalája a fő terület" - mondta az [origo]-nak Erőss Zsolt hegymászó, aki az első magyar volt az Everest csúcsán. Szerinte a hatalmas hegységben, ahol számos olyan hely van, amely távol esik az emberi tevékenységtől és gyakorlatilag érintetlen, "végtelen hatezres csúcs van".

Tomacu Nakamura japán hegymászó több expedíciót is vezetett Szecsuan kínai tartományba, pusztán abból a célból, hogy megmászásra érdemes, érintetlen csúcsokat keressen. Szecsuan nyugati része, az egykori Kelet-Tibet eldugott hegyeiben talált is jó pár tucat ilyet.

Nakamura térképmelléklettel ellátott beszámolóiból bátran válogathat az, aki olyan csúcsot keres, ahol még nem járt senki, és hegymászás szempontjából is kihívásnak számít. A japán hegymászó, azon kívül, hogy térképre vitte, fényképpel dokumentálta és leírta a csúcsokat, helyenként azt is megjegyzi, érdemes-e nekivágni: "hegymászás szempontjából nem túl vonzó" - írja egy 5812 méteres csúcsról.
Arra a csúcsra is - amelyen a magyarok eltűntek - Nakamura hívta fel a hegymászóközösség figyelmét. "Szép és jelentős csúcs" - mondta a japán hegymászó által egy közeli tó után Ren Zsong Fengnek elnevezett hegyről Erőss Zsolt. A magyar csoporton kívül egy dán társaság is kinézte magának, ők ezekben a napokban készülnek odautazni.

Erőss, aki 2000-ben maga is mászott fel már csúcsra olyan úton, ahol előtte nem járt senki, azt mondta, azok, akik elsőként akarnak megmászni egy hegyet vagy addig járatlan úton egy csúcsot, nem elsősorban a meghódítás dicsősége miatt teszik ezt, hanem a felfedezés öröme motiválja őket. "Érdekes, szép teljesítmény... Olyan helyen megyünk, ahol senki nem járt előttünk... Meg kell felelni egy olyan feladatnak, hogy nincs támogatás, nekem kell fölfedezni, kitalálni a megoldásokat."

A félreeső, eldugott helyeken lévő szűz csúcsok mellett azonban vannak olyanok is, amelyek szem előtt vannak, jól ismertek, és komoly kihívást jelentenek a hegymászóknak. A nepáli Maccsapucsare például ilyen. A környező, viszonylag alacsonyabb területből közel 7000 méteres magasságba törő tekintélyes csúcsra azonban eddig senki nem mászott fel, mivel szent helynek számít. Egy 1957-es angol expedíció 50 méterre megközelítette a csúcsot, de mivel megígérték a helyieknek, hogy nem lépnek a Siva hindu istennőnek szentelt csúcsra, visszafordultak.

A Tibetben fekvő, az Indus, a Brahmaputra, a Gangesz jelentős mellékfolyóinak közelében fekvő Kailas-hegyet öt vallás is szent helyként tiszteli: a hinduizmus és egy mellékvallása, a buddhizmus, a dzsainizmus és az ősi tibeti bön vallás. Emiatt tiltott terület. Az egyetlen, akiről feljegyezték, hogy felmászott rá, Nanak Dev 15-16. századi guru, a szikh vallás egyik alapítója volt. Nanak guru állítólag a hegy tetején meditáló jógikkal folytatott párbeszédet meditációs módszerükről.

A világ feltehetően legmagasabb meg nem mászott hegye a Gangkar Puenzum a világ többi részétől elzárkózó Bhutánban fekszik. Bhutánban 1994-ben, a helyi lakosok hiedelmeinek tiszteletben tartása miatt az összes 6000 méter feletti csúcs megmászását megtiltották, 2003 óta pedig egyáltalán nem szabad hegyet mászni. A 7570 méter magas csúcsnak csak az egyik mellékcsúcsára jutottak fel hegymászók Tibet felől 1998-ban.

Erőss Zsolt szerint, aki érintetlen csúcsra akar mászni, legegyszerűbben az interneten nyomozhatja ki, hogy hol talál még ilyet. Persze nem biztos, hogy megbízható adatokhoz jut. A Forbes magazin kalandrovatának munkatársa, Jim Clash Grönlandon nézett ki magának több megmászatlanak tűnő hegyet. A csúcsok közül azonban jó néhányon félreérthetetlen jelét látta annak, hogy megelőzték: kis kőhalmokat talált rajtuk, amelyek azt üzenik, hogy már járt ott hegymászó.