A tőzeglápok többet érnek mint eddig gondoltuk

Létrehozva: 2009. november 8., 11:10	nyomtat	küld

A tudósok többsége egyetért abban, hogy a tőzeglápok megőrzése kulcsfontosságú a globális felmelegedés visszatartásában, a világ legjelentősebb 11, tőzeglápokkal foglalkozó kutatója most azt állítja, a tőzeglápok jelentősége még annál is nagyobb. Ugyanis hatalmas mennyiségű üvegházgáz kerül a légkörbe, amikor megsemmisítik ezeket a mocsarakat, azért hogy mezőgazdasági területekké tegyék őket. De még több, amikor felégetik és toxikus gázok jutnak a levegőbe.

"Bebizonyosodott, hogy a tőzegek elpusztításából származó kibocsátás az eddig gondoltnál sokkal nagyobb, ám feltételezéseink eddig túlságosan is hozzávetőlegesek voltak ahhoz, hogy ezekre hivatkozva tegyük a tőzegmocsarakat eladhatóvá a szénpiacon." - mondta el John Raison, az indonéz és az ausztrál kormány által tavaly felkért kutatócsoport vezetője. A tudósok célja egy, a tőzeglápok szén-dioxid kibocsátását illetve megkötő-képességét mérő módszer kidolgozása volt.

A tőzeggel borított területek (lápok) rendkívül fontos szerepet töltenek be a Föld ökoszisztémájában, a biológiai sokféleség megőrzésében és az éghajlatváltozásban. Világszerte több, mint 400 millió hektárt takarnak a szárazföldeken - az Föld szárazföldi területeinek mintegy 3%-át, és a vizes élőhelyek mintegy harmadát fedik. A tőzeglápok olyan vizes élőhelyeken található ökoszisztémák, melyeket a szerves anyagok (tőzeg) felhalmozódása alakított ki. Olyan, év milliók során különböző geológiai korszakok alatt elhalt és felhalmozódott, majd részlegesen lebomlott növényi származékok (levelek, növények szára, gyökerek) alkotta rendszer, amely nagy víztelítettségű körülmények között, oxigénhiányos környezetben jön létre. Az örökké mozgásban lévő tőzeg akár 20 méter vastagságúra is dagadhat. A fiatalabb rétegek megmaradtak tőzegnek, míg az öregebb rétegek az évmilliók során lignitté, szénné alakultak át. A tőzeg több, mint 90%-ban vizet tartalmaz - így ezek a területek kiválóan alkalmasak a víz megkötésére.

Ezek a folyamatok különösen gyakoriak voltak Szumátra, Kalimantan és Borneó szigetén is, ahol rengetek területen irtották ki a fákat, hogy helyükön pálmaolaj ültetvényeket telepítsenek. Az erdőpusztítás következtében meg nem kötött széndioxid mennyiségének meghatározása az újratelepítések és a vizes élőhelyek, tőzegek megőrzése révén lehetséges. Az erdőirtás és az erdőpusztulás miatti kibocsátások csökkentésére vonatkozó ENSZ együttműködési-program (REDD) célja jutalmazni azokat a fejlődő országokat, amelyek vállalják az erdők megőrzését egy kiterjesztett szénpiac használata révén. Az ENSZ abban reménykedik, hogy a koncepció részét képezheti majd a 2013-tól használatos globális klímaegyezménynek. Ehhez azonban először áttörést kell elérni Koppenhágában, vagy ha ott nem is, a 2010-es találkozók egyikén feltétlenül.

Raison ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy jelentős bizonytalanság van a tekintetben, hogy valójában mennyi széndioxidot is képes megkötni a tőzegláp. Ennek megbecsülése nagyon fontos volna, hiszen így lehetne csak meghatározni egy-egy tőzegláp szénpiaci értékét. Gazdag nemzetek kormányai és társaságai vásárolhatnának krediteket annak érdekében, hogy tarthassák a kibocsátás-csökkentési célokat. "Eddig csupán találgatásokra hagyatkozhattunk - vallja be Raison -, ám az ár meghatározása a lehető legbizonyosabb becslésen alapulhat csak. Minél precízebb a becslés, annál értékesebb az áru."
Hogy lezárják a vitákat, a kutatók arra vállalkoztak, hogy kidolgoznak egy módszert, amivel meghatározható a REDD projektek által megkötött üvegház-gáz mennyisége.

Az eredmények szerint a globális széndioxid-kibocsátásnak mintegy 5,5%-a a tőzegmocsarak lecsapolásából illetve felégetéséből származik. Ám ezek az ökoszisztémák, ha megőrzik őket, több szén-dioxidot képesek megkötni, mint a bolygó összes fája együtt. Egy másik, a Nature Geoscience folyóiratban kedden publikált tanulmány szerint a tőzegek felégetésével csak Délkelet-Ázsiában négyszer annyi üvegházgázt bocsátottak ki a légtérbe, mint amennyit az erdőirtás következtében az egész világon, együttesen. Ez a tanulmány azt állítja, hogy az erdőirtás 12%-ban felelős a bolygó teljes széndioxid-kibocsátásért.