Amint a Lisszaboni Szerződés életbe lép (2009. december 1.), a 18 "megfigyelő" avagy "fantom" képviselő elfoglalhatja helyét az Európai Parlamentben, ahol teljes fizetésben részesülnek anélkül, hogy tényleges szavazati joguk lenne. Így egyeztek meg az Unió vezetői a brüsszeli EU-csúcson 2008 decemberében.

Néhány kérdés azonban továbbra is megválaszolatlan. Mindenekelőtt ott vannak az új képviselők érkezésének időzítése körüli bonyodalmak. Egyes országokban - például Spanyolország és Svédország - az európai parlamenti választások egyetlen nemzeti listával - értsd: egy nemzeti választókerülettel - zajlottak, így a további EP-képviselők megválasztása egyszerű lesz. Négy új EP-képviselőjével alkalmasint Spanyolország a változás legnagyobb győztese. Madrid úgy tűnik izgatottan várja, hogy az ország új képviselőit azonnal Brüsszelbe küldhesse.

Ennél sokkal bonyolultabb a helyzet azokban a tagállamokban, ahol a szavazók pártlistákon szereplő egyéni jelöltekre voksolnak, vagy ahol több regionális választókörzet van, mint például Franciaországban és az Egyesült Királyságban.

A további egy EP-képviselővel gazdagodó Egyesült Királyságban a független választási bizottság már kidolgozott egy rendszert, mely alapján eldöntik, hogy melyik régió küldheti a plusz egy képviselőt. A legvalószínűbb, hogy a kérdéses képviselőt a West Midlands régióból, a Konzervatív Pártból delegálhatják, tudta meg az EurActiv brit forrásokból.

Közben Franciaországban az egész ügy egy rejtély. A jelenleg 72 EP-képviselővel rendelkező Franciaország a 2009. júniusi EP-választások előtt még nem döntötte el, hogy a Lisszaboni Szerződés EU-szerte történő elfogadása esetén, mi alapján osztják ki a két új európai parlamenti helyet.

Ennek következtében széles körben elterjedt zavar van az ügy körül, tudta meg az EurActiv Franciaország. A francia zöld EP-képviselők szerint a két új hely őket illeti. A kérdéses mandátumok megszerzésével a zöldek megelőznék a szocialistákat, ezáltal Franciaországban a történelem során először, a zöldekhez tartozhat a második legnagyobb európai parlamenti képviselet.

Az ez ügyben mutatkozó francia "joghézag" miatt azonban senki sem tudja - és nem is akarja tudni -, hogy mi következik, értesült az EurActiv Franciaország. Párizs ráadásul nem mutatja jelét annak, hogy sürgősen rendezné az ügyet - "a sürgősség relatív", közölte egy forrás a jobbközép kormányból.

Mindent vagy semmit, mondják a dühös EP-képviselők

Ezzel talán nem lenne semmi probléma, ha a tagállamok "fantom" EP-képviselőiket akkor küldhetnék, amikor akarnák. Példának okáért Spanyolország azonnal Brüsszelbe küldheti négy megfigyelőjét, elég időt adva ezzel Franciaországnak, hogy megoldja saját problémáit.

Ugyanakkor Andrew Duff, brit liberális EP-képviselő az EurActivnak elmondta, a parlament az ilyen lépést megakadályozná. "Nem szivároghatnak be mind akkor, amikor akarnak" - jelentette ki a dühös Duff. "Egyszerre kell érkezniük, mivel a parlament képviselőcsoportjait és az általános egyensúlyt [egyaránt] megzavarnák, ha ezt ad hoc módon tennék."

Duff hozzátette, az Európai Parlamentnek új szabályokat kellene hoznia az ügyben, hogy vétójoga lehessen. Ilyen jogszabály Jelenleg nem létezik, ezért "majd hozunk egy szabályt", közölte a brit EP-képviselő. Duff szerint a Parlament e megközelítését az EU vezetői majd támogatják.

Ami Franciaország laissez-faire (beavatkozás nélküli) megközelítését illeti, Duff óva intette a franciákat, "jobban tisztában kell lenniük a valós helyzettel".

Johann Schoo, az Európai Parlament jogi szolgálatának főigazgatója az EurActivnak elmondta, az "ügy bonyolult", és számára nem világos, hogy a helyzet hogyan fog rendeződni.

"Úgy vélem, csak akkor küldhetik őket, mint megfigyelőket, míg minden [ki nem derül]" - csatlakozott a brit képviselőhöz Schoo, ugyanakkor hozzátette, "az EP még nem tisztázta ezt az kérdést".

Mikor lesznek a "fantomok" igazi EP-képviselők?

A másik és kétségkívül nagyobb probléma a kérdéses EP-képviselők megfigyelőkből hagyományos EP-képviselőkké történő átmenetének időzítése.

David Earnshaw, Európai Parlamenttel foglalkozó szakértő az EurActivnak elmondta, intézményi szempontból egyáltalán nem világos, mi fog történni.

Earnshaw "teljesen butának" gúnyolta az EU vezetőinek 2008. decemberi megállapodását. Megegyezésük egy ingoványt hozott létre, melyben a 18 EP-képviselő csak akkor részesülhet teljes képviselői státuszban, ha az EU-szerződéseket mind a 27 tagállamban történő ratifikáció útján kiegészítik. A szakértő szerint "ez egy politikai rémálom."

Johann Schoo szintén elismerte, hogy a menetrend "még mindig nem ismert", majd hozzátette, akár Horvátország - várhatóan 2011-es - uniós csatlakozása, akár a Lisszaboni Szerződés életbe lépését követően bármikor aláírható független jegyzőkönyv változást hozhat az ügyben.

Schoo szerint egyes országok - nevezetesen Spanyolország - lehet, hogy ragaszkodnak e jegyzőkönyv mielőbbi aláírásához és ratifikálásához, mert ezzel négy új EP-képviselőt nyernek.

Andrew Duff szerint azonban ez nem fog megtörténni. "Úgy vélem, nagyon sokáig, valószínűleg 18 hónaptól két évig tarthat, míg ezt a döntést mind a 27 parlament hivatalosan jóváhagyja, amire szükség van. Ez mindig ilyen sokáig tart - ezek a parlamentek minden, EU-val kapcsolatos ügyben nagyon lassan működnek" - jelentette ki a brit képviselő.

"Természetesen lehetséges, hogy a végleges jóváhagyás több évig eltarthat, mivel azoknak a tagállamoknak is el kell fogadniuk, akik nem nyernek vele további EP-képviselőket, [ezért] érdeklődésük lehet, nem olyan magas." - értett egyet Schoo.

Végül David Earnshaw igyekezett emlékeztetni az EU vezetőit, ne feledkezzenek meg David Cameron, a brit Konzervatív Párt miniszterelnökségre készülő elnökéről, aki a héten korábban jelezte, egy konzervatív brit kormány nem habozna agresszívabb politikát alkalmazni az EU-val szemben.

A szakértő szerint ez a bonyolult ügy komoly tárgyalóeszközként szolgálhat Cameron számára, egyúttal további intézményi bonyodalmakhoz vezethet a Lisszaboni Szerződést már ratifikált Unióban.