Az EU kinyilvánított politikája, hogy 2020-ig 20%-kal csökkentse a széndioxid-kibocsátást, de ez az érték 30% közelébe is emelkedhet, amennyiben az olyan kulcsfontosságú nemzetközi partnerek, mint Washington és Peking is hozzájárulnak ehhez.

Évi 30 milliárd euró a fejlődő országok támogatására

Október 19-én az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakbizottsága úgy nyilatkozott: az EU-nak készen kell állnia arra, hogy Koppenhágában 2020-ig évi 30 milliárd eurót ajánljon fel annak érdekében, hogy a fejlődő országok alkalmazkodhassanak az éghajlatváltozáshoz, és csökkenthessék annak hatásait. Nincs egyetértés ugyanakkor az EU tagállamai között, különösen Közép- és Kelet-Európában, ahol a tagállamok tartanak attól, hogy egyes Európán kívüli országok egyenlőtlen mértékben részesülnének ebből az összegből. A javaslatot az EP november 11-12-i plenáris ülésén vitatják meg.

Az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer biztonsági szakbizottságának elnöke, a német szocialista Jo Leinen reméli, hogy még a decemberi csúcstalálkozó előtt megegyezés születik a kérdésben. A bizottsági szavazást követő sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy "katasztrofális lenne", ha Európa egységes álláspont nélkül érkezne Koppenhágába, ami a teherelosztást és a fejlődő országok pénzügyi támogatását illeti.

A képviselők által javasolt egyik megoldás a kibocsátás kereskedelem lenne, mint a finanszírozás elsődleges forrása, valamint "debt-for-nature swap" (adósságcsökkentés környezetvédelem fejében) Európa és a fejlődő világ között, vagy a nemzetközi pénzügyi tranzakciók megadóztatása. Az EP október 19-22-i plenáris ülésén vitatta meg a fejlődő országok kérdését az éghajlatváltozás kapcsán.

A képviselők a repülőgépek és hajók kibocsátását is beszámítanák

A fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi támogatás mellett a bizottság azt akarja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos megállapodásba a hajózás és a nemzetközi repülőgép-forgalom is kerüljön bele. Ezek az ágazatok nem szerepelnek a kiotói éghajlat-változási jegyzőkönyvben, azonban a széndioxid-kibocsátás két leggyorsabban növekvő forrását képezik.

A bizottság emellett úgy véli, hogy az EU-nak merészebbnek kell lennie, és 2020-ig 25-40%-os kibocsátás-csökkentést kellene előirányoznia.

A kibocsátás-kereskedelem fejlesztése és az energiatakarékosság javítása érdekében a képviselők szeretnék, ha valódi transzatlanti kibocsátás-kereskedelmi piac jönne létre, amely később világméretűvé fejlődhetne.