FIDESZ.HU > Hírek > Zöld Nyomtatás
Ablak bezárása
Az olcsó energia sokba kerül
Az amerikai fogyasztók az egységnyi elektromos áramért sokkal kevesebbet fizetnek, mint a legtöbb más ipari ország polgárai. Az elektromosság és az üzemanyag árak nem tükrözik az energiatermelés és fogyasztás teljes költségeit, különösen az egészségügyi hatásokat.
Létrehozva: 2009. november 10., 10:17

Az USA Kongresszusának megbízásából meghatározták a 2005-ös energiafogyasztás "rejtett" költségeit. Az október 19-én közzétett eredmény szerint a fosszilis tüzelőanyagok égetésének külső költségei 2005-ben több mint 120 milliárd dollárt tettek ki.

A National Research Council (NRC) tanulmánya azt vizsgálta, hogy az épületek, gyárak, személy- és teherautók üzemeltetéséből származó kén-dioxid, nitrogén oxidok és szilárd lebegő részecskék milyen károkat okoznak az USA 48 szárazföldi államában. A tanulmány szerzői szerint ez az eddigi legátfogóbb felmérés, amit az USA energia politikájának emberi egészségre, gabonatermésre, fahozamokra, építő anyagokra és rekreációra gyakorolt hatásairól készítettek. A tanulmány azonban nem tartalmazza a vízszennyezésből, éghajlatváltozásból, higanyszennyezésből származó költségeket.

A becsült költségek több mint fele a szénerőművek számlájára írható. A szénerőművek regionális egyészségügyi hatása az erőmű nagyságától, korától, és az alkalmazott technológiától, valamint az elégetett szén kéntartalmától is függ, de összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy az egészségügyi költségek az amerikai polgároknak kilowattóránként 3,2 centbe kerülnek. Pennsylvania állam lakói az elektromos áramért az USA átlagának megfelelő árat fizetik, miközben áramfogyasztásuknak csaknem felét szénerőművek biztosítják. Ennek az a következménye, hogy az állam szén-dioxid kibocsátása az USA-n belül a második, nitrogén-oxid kibocsátása az ötödik. Az NRC tanulmánya szerint az elektromosság ára 35 százalékkal magasabb, ha az egészségügyi költségeket is beszámítjuk.

Az USA teljes területén a tanulmány által felbecsült károk 47 százalékát a gépjárművek okozzák. Az üzemanyagtól és a technológiától függően a járulékos költségek kilométerenként 0,8-1,1 centre rúgnak. Miután felmérték az olajkitermeléssel, feldolgozással és forgalmazással valamint a járműgyártással kapcsolatos károkat is, a tanulmány szerzői arra a meglepő megállapításra jutottak, hogy a gépjárművek üzemeltetése kevesebb mint egyharmadát teszi ki a gépjárművek által okozott egészségügyi költségeknek.

A Maryland Egyetem környezetvédelmi közgazdásza, Cropper szerint: "A gépjárműgyártáshoz nagyon sokféle kár kapcsolódik. Az emberek általában nem gondolnak az autók teljes életciklusához kapcsolódó kibocsátásokra. Csak arra figyelnek, ami a kipufogócsövön kijön."
A maradék károkat a földgázzal történő fűtés és elektromos áramtermelés okozzák. A gázerőművek átlagosan kilowattóránként 0,11 cent járulékos kárt okoznak. A tanulmány szerint a földgázzal történő fűtés és az ipari felhasználás ezer köbméterenként 11 cent egészségügyi kárt okoz.

A tanulmány nem számszerűsítette a nukleáris energiatermelés által okozott károkat, pedig ez az USA elektromos áramtermelésének 20 százalékát biztosítja. Ehhez költséges kockázatelemzésre és használt fűtőanyag szállítási modellekre lett volna szükség. A tanulmány készítői annyit megjegyeztek, hogy bár a nukleáris energiatermelés közvetlen egészségügyi kárai "elég alacsonyak", az uránium bányászat a közeli településeket radon sugárzással fenyegeti. A potenciális kockázatokat főképpen az olyan urániumexportáló országok viselik, mint Ausztrália, Kanada, Kazahsztán, Namíbia és Niger.

A tanulmány szerint a megújuló energiaforrások, mint a szél- és a napenergia nem használnak üzemanyagokat az áramtermeléshez, ezért nincs káros egészségügyi hatásuk.

Bár a tanulmányt összeállító bizottság tartózkodott attól, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos konkrét becslésekbe bocsátkozzon, a közegészségügyi szakértők attól tartanak, hogy az előttünk álló évtizedekben várhatóan fokozódó éghajlatváltozás hatására a hőhullámok, trópusi betegségek, vízhiány, alultápláltság és a szélsőséges időjárás gyakoribb jelenségekké válnak. A tanulmányírók szerint azért is lehetetlen egyetlen értékkel jellemezni az éghajlatváltozás által okozott károkat, mert magának az éghajlatváltozás mértékének a becslése is dinamikusan változik, az okozott károk nagyságában pedig rendkívül nagy bizonytalanságok vannak.