Európában körülbelül minden hatodik lakos (16%) azt állítja, hogy az elmúlt év folyamán személyesen tapasztalt diszkriminációt - áll az Európai Bizottság által hétfőn nyilvánosságra hozott legfrissebb közvélemény-kutatásban. A magyar megkérdezettek körében még magasabb ez az arány: honfitársaink közül minden ötödik (20%) mondta azt, hogy volt része hátrányos megkülönböztetésben az elmúlt egy évben.
Európában az etnikai alapú (61%) hátrányos megkülönböztetés az, ami a megkérdezettek szerint a leginkább elterjedt. Nagy növekedés figyelhető meg ugyanakkor abban, milyen mértékűnek érzik az életkoron és a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést. Az európaiak 58 százaléka úgy gondolja, hogy az életkor miatti diszkrimináció széles körben elterjedt hazájában - szemben a 2008-ban mért 42 százalékkal -, míg 53 százalék említi a fogyatékosság miatti megkülönböztetést (ez az arány 45 százalék volt 2008-ban).
Ezzel párhuzamosan az európaiak 64 százaléka aggódik amiatt, hogy a recesszió felerősíti a munkaerőpiacon az életkorral kapcsolatos diszkriminációt. Ez tükröződhet abban, hogy a gazdasági lassulás következtében több uniós tagországban is emelkedik a fiatalok körében mért munkanélküliség, ugyanakkor jelezheti a diszkrimináció e formájával kapcsolatos tudatosodás erősödését is.
Összességében háromból csak egy európai lakos van tisztában a jogaival, legyen szó diszkriminációról vagy zaklatásról. Tény ugyanakkor, hogy ez az adat nemzeti szinten nagy különbségeket mutat. A 2008-ban végzett felmérés óta erősödött a tudatosság Nagy-Britanniában (+8 pont), Franciaországban (+7 pont), Írországban és Svédországban (mindkét esetben +6 pont), ugyanakkor csökkent Lengyelországban (-12 pont) és Portugáliában (-11 pont). A magyarok 32 százaléka van tisztában a jogaival, ami az előző évi adatokhoz képest 7 pontos visszaesést mutat.
A magyaroknak mintegy harmada (36%) vélte úgy, hogy kormánya eleget tesz a diszkrimináció leküzdésére. (Az uniós átlag 49 százalék volt.) A legelégedettebbeknek a finnek tűnnek, hiszen 68 százalékuk szerint kormányuk elég erőfeszítést fektet a hátrányos megkülönböztetés elleni harcba, a lista végén azonban a svédek és a lettek kullognak a maguk 31, illetve 28 százalékával. A képet ugyanakkor árnyalja, hogy míg a lettek szerint a diszkrimináció náluk nem tekinthető különösebben elterjedtnek, addig a svédek szerint náluk a hátrányos megkülönböztetés valamilyen formája sokkal inkább tetten érhető.