- Egyre többet hallani a kormányoldaltól, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetéhez az önkormányzatok is nagyban hozzájárulnak: pazarlás, rossz gazdálkodás, ésszerűtlen struktúra jellemzik a helyhatóságokat. A Fidesz pedig, hangzik a vád, minden reformot megakadályoz. Ön szerint szükség van az önkormányzati rendszer újragondolására?

- Igen, én reformpárti vagyok. A reform szót azonban az elmúlt évek kormányzati gyakorlata lejáratta. Nem csoda, hiszen reform címszó alatt általában fűnyíróelv szerint végrehajtott megszorítások követték egymás. Ez a módszer az önkormányzati rendszer esetében különösen elfogadhatatlan. A feladatok átgondolása, a párhuzamosságok megszüntetése fontos lenne, de a reformot felülről kell kezdeni: először a főváros, majd a nagyvárosok működését kellene felülvizsgálni, megnézni, hol lehetne pénzt megtakarítani, ésszerűbbé tenni a működést. Semmiképpen sem a kistelepülésekkel kell kezdeni, hiszen ők vannak a legnehezebb, a legkiszolgáltatottabb helyzetben, őket sújtják a legjobban a kormány erkölcstelen és nemzetellenes megszorításai, mint amilyen a normatívák csökkentése. Az is nyilvánvaló, hogy a kistelepüléseknél lehet a legkevesebb pénzt megspórolni.

- Van az asztalon most komolyan vehető reformterv az önkormányzati rendszer átalakítására?

- Nincs, ez is a következő kormány és parlament feladata lesz. A közigazgatás átalakítását nem lehet elválasztani majd ettől a folyamattól.

- Az önkormányzatok számára a központi megszorítások idején az egyik kitörési pont az uniós források felhasználása lehet. Érdnek sikerül élnie ezzel a lehetőséggel?

- Nyugodtan mondhatom, hogy igen, hiszen 36 milliárd forint fejlesztési pénz érkezik a városba. Ez igen komoly összeg. 1,6 milliárdot nyertünk szakrendelő-átalakításra. 700 milliót költhetünk felszíni vízelvezetésre, itt már folyik a közbeszerzési eljárás, jövő nyárra végzünk a munkálatokkal. Egymilliárd forint jutott a Gárdonyi Géza iskola felújítására, 1,2-1,3 milliárdból pedig a városközpontot fejleszthetjük, sétálóutcát is kialakítunk.

- Mielőtt folytatná a felsorolást, hadd vessem közbe: nem okoz gondot az önrész biztosítása?

- Nem, az önrész előteremtését kötvénykibocsátással oldottuk meg.

- Akkor máris elérkeztünk a kormányoldal következő kifogásához, miszerint a 2006 ősze óta jórészt fideszes vezetésű önkormányzatok rohamléptekben adósodnak el, miközben az ellenzék a parlamentben az államadósság felduzzasztása miatt ostorozza a szocialistákat.

- Az önkormányzati szféra eladósodottsági szintje 10-15 százalék, miközben az államadósság ezt jóval túllépi. Mi a fejlesztési pénzek lehívása érdekében vállalunk adósságot, nem ebből működtetjük a várost, s a hitelállomány problémáját képesek vagyunk kezelni.

- A 36 milliárd forint összértékű uniós beruházási pénz töredékéről tett eddig említést.

- A legnagyobb projekt a csatornázáshoz, a szennyvíztisztításhoz kapcsolódik, amit régóta vár a lakosság. A kormánnyal már megkötöttük a szerződést, Brüsszelre vár a jóváhagyás a beruházás támogatásáról. Most válaszolunk a fejlesztéssel kapcsolatos utolsó brüsszeli kérdésekre. A csatornázás 31;4 milliárdba kerül, közösen pályáztunk Diósddal és Tárnokkal, Érdre 26 milliárd jut. Hatalmas munkáról van szó, ami a város egészét, az ingatlanokat tekintve pedig 17 ezret érint. A tulajdonosok egyenként írták alá a szándéknyilatkozatot, amely alapja a csatornázási társulásnak, a beruházásnak már a kezdetén több mint hetvenszázalékos volt a támogatottsága. Az érintettek vállalták az egyenként 250 ezer forintos hozzájárulást, hiszen a csatornázás növeli az ingatlanok értékét is.

- Említette a társadalmi támogatást. A képviselő-testületben is ilyen nagy az egyetértés a pályázatokkal kapcsolatban?

- Az említett beruházás támogatási kérelmét azzal terjesztettük a döntéshozók elé, hogy a testület egyhangúlag mellette szavazott. Ez valóban így történt, az MSZP-frakció nem vett részt a szavazáson. Érd képviselő-testülete 28 fős: kilenc szocialista, két SZDSZ-es és egy civil mellett a Fidesz-KDNP 16 képviselője alkotja.

- A fideszes önkormányzatok nemrégiben azért tüntettek a Parlament előtt, mert szerintük a kormány ellehetetleníti a helyhatóságok működését. Az ön szavaiból mégsem a panasz árad, ha jól értem, az uniós pénzek lehívását Érd szempontjából például egyértelműen sikertörténetnek tartja. Mi akkor a gond?

- Azt a sikert azért nem adják ingyen; a beruházásokat megfelelően elő is kell készíteni, külön ki szeretném emelni a pályázatírók munkáját. 2010 a működtetés szempontjából a mi számunkra is nehéz évnek ígérkezik, a kormányzati megszorítások, a jövő évi költségvetésben szereplő elvonások hatásait nekünk is kezelnünk kell. A közfeladatok finanszírozására szánt források szűkítését csak a nemzetellenes jelzővel tudom minősíteni. Számunkra a legnehezebb feladatot az iskolarendszerünk átalakítása jelenti. Érd speciális helyzetben van: kétezer gyereket máshová visznek iskolába, intézményeink kihasználtsága 80-85 százalékos. Könnyű belátni, a kevesebb gyermek miatt kieső normatíva jelentős bevételtől fosztja meg a várost.

- Hogyan alakulhatott ki ez a helyzet?

- Érd a hatvanas években kezdett gyorsan növekedni, s ez a folyamat a rendszerváltozással, a fővárosból való elvándorlás megindulásával új lendületet kapott. 1990 óta 25 ezren telepedtek le, a város lakossága már meghaladja a 65 ezres lélekszámot. Ezzel a betelepülési hullámmal egyszerűen nem tudott lépést tartani az oktatási rendszer, ezért is helyezünk olyan nagy hangsúlyt az iskolák, óvodák építésére, felújítására, fejlesztésére. Jellemző adat, hogy az átlagéletkor nálunk 35 év alatt van.

- Érd a legfiatalabb megyei jogú város, 2006-ban nyerte el ezt a címet. Profitáltak ebből valamit?

- A fő törekvésünk, hogy a településből, ami sokáig voltaképpen egy nagy, hatalmasra duzzadt falu képét mutatta, élhető várost teremtsünk. Budapesten nagyvárost akar építeni a jelenlegi vezetés, ezzel szemben mi élhető kertvárost építünk. Ezért csatornázunk, ezért korszerűsítjük az oktatást. Az érdiek hatvan százaléka kertvárosi lakos, sajnos a lakótelepen a kormányzati politika miatt akadozik a panelfelújítási program, amit mi rendkívül fontosnak tartunk. A város nagyszámú fiatal lakossága ismeretében kézenfekvő, hogy az önkormányzat aktív együttműködést alakított ki a Nagycsaládosok Országos Egyesületével. Az élhető város megteremtése jegyében Érd kulturális arculatát is igyekszünk megrajzolni. Budapest közelsége miatt kőszínházra nincs szükség, de többek között alkotótábort hoztunk létre, a nyár elején könnyűzenei fesztivált rendezünk és az írószövetséggel közösen életre hívtuk a Bella István-díjat.

- 1998 és 2002 között a Pest megyei önkormányzat elnöke volt. Nem vonzza ez a tisztség, és aktuálisnak tartja-e akkori tervét a megye leválásáról a Budapest központú Közép-magyarországi régióról, amit népszavazási kezdeményezés is szorgalmazott?

- 2006-ban szoros küzdelemben nyertem el a polgármesteri tisztséget, a három éve megkezdett munkát szeretném itt folytatni, ezért jövőre is kérni fogom az érdiek bizalmát. A következő ciklusban újra elő kell venni a leválás ügyét. Budapestnek és Pest megyének szét kell válnia, hiszen enélkül a főváros viszonylagos fejlettsége miatt a megye 2013-tól, a következő uniós költségvetési periódus kezdetétől egyetlen eurócent fejlesztési forrásra sem pályázhat Brüsszelnél.