A képviselők arról emlékeztek közösen, hogy Európa megosztottságának jelképe, a berlini fal 1989. november 9-én szűnt meg elválasztani a kontinens keleti és nyugati felét.

Beszédet mondott Jerzy Buzek, az EP lengyel elnöke is, aki a húsz évvel ezelőtti fordulatra emlékezve úgy nyilatkozott: mostani funkciójában az Európai Unió egészét képviseli, ami szimbolizálja a kelet- és nyugat-európai országok egyenlőségét és azt, hogy "együtt fogjuk írni Európa történetét".

A kora délutáni megemlékezés az Európai Parlament kétnapos plenáris ülését nyitotta meg a belga fővárosban.

Havel - akinek vezető szerepe volt a kommunizmus húsz évvel ezelőtti csehszlovákiai bukásában - annak fontosságát hangoztatta, hogy Európa soha többé ne legyen megosztott, ellenkezőleg, legyen az integráció és együttműködés példaképe. Állást foglalt annak előmozdítása mellett, hogy az unió lakói érezzék át jobban az "európaiaság" jellegét.

Az uniós, kelet-európai példa támogathatja a nyílt szellemiségű embereket vagy "szókimondó szemtanúkat" olyan országok esetében, mint Észak-Korea, Burma, Tibet, Irán, Fehéroroszország, Kuba - hangoztatta a "bársonyos forradalmár".

Az EP megemlékezésének keretében a képviselők találkoztak nyolcvankilenc, 1989 novemberében született fiatallal. Jerzy Buzek megnyitotta a húsz évvel ezelőtti eseményekről szóló fotókiállítást is, amelyet "1989-2009: Európa: teljes és szabad" címmel rendeztek az EP-ben.

Buzek az uniós parlament első elnöke az egykoron a vasfüggöny túloldalát képező országokból. Hangoztatta, hogy évtizedekbe telt, mire a második világháború után újra helyreállt Európa. "A nyugati országok egymásra találtak és közös jövőt építettek annak ellenére, hogy a háborút nagyon eltérő módon élték meg... Én olyan országokat képviselek, amelyeket a másik oldalon hagytak." Hozzátette, személyével azt is jelképezi, "hogy mindannyian felelősek vagyunk az EU-ért".