Október 8-án sikerült az átjutás; Kiss János és Sűrű Péter, a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület barlangászai összekötötték a Szivárvány- és a Sebes-barlangot, így feltárták a Bükk-fennsík első "emeletes", vagyis átmenő barlangját. Ez azt jelenti, hogy a járat a víznyelőtől a forrásig ismert és járható - mondta el az MNO-nak Kiss János barlangkutató.

A barlangrendszer felmért és becsült járatainak hossza mintegy 3 kilométer, úgynevezett "légvonalbeli" hossza - ha a két végpontot egy képzeletbeli egyenessel összekötjük - pedig 700 méter. Kiss elmondta: a kutatás még 2005 novemberében kezdődött, és hosszabb-rövidebb megszakításokkal folytatódott négy éven keresztül. A feltárást időnként nehezítette a csapadékosabb időjárás, ilyenkor ugyanis a barlangban található "szifonok" - víz alatti járatok - ideiglenesen járhatatlanná váltak. A munkába idén áprilisban a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége is bekapcsolódott, így a barlangrendszer kétharmadát a két csapat közösen tárta fel. A kutatás természetesen nem véletlenszerűen történt, a barlangászok bizonyos jelekből - például a két barlang vízhozamának és huzatának változásából - sejtették, hogy a Szivárvány- és a Sebes-barlang egymással összeköttetésben áll.

A feltárt Szivárvány-Sebes barlangrendszer időszakosan aktív, vízelvezető járatrendszere gazdag oldásos és eróziós formakincsekben, cseppkőképződményekben. A barlang belsejében egy nagyjából 10 méter hosszú aktív patak is található, amely mögött további nagyobb járatrendszert sejtenek a barlangászok. A barlang feltárása egyébként a "szokásos" módon, kézi erővel történt: a kutatók kézzel ásták ki az eltömődött járatokat, a kitermelt agyagot, hordalékot vödrökben szállították a felszínre. A Szivárvány-Sebes barlangrendszer feltárása során közel 1000 vödör törmeléket "termeltek ki" a járatokból, évekig tartó, kemény munkával - számolt be a sikerről Kiss.

A barlang feltérképezése megkezdődött, a Bükki Nemzeti Park a bejáratokat lezárta, s a képződmények védelmének érdekében csak kutatási célú túrákat engedélyez.

Több száz barlangot rejt a Bükk

A Bükk hazánk barlangokban leggazdagabb vidéke, a közel évszázados barlangkutató munka eredményeképp napjaikban több mint 1100 barlang ismert a területén. Az ország harmadik leghosszabb, és egyben legmélyebb barlangja, az István-lápai barlang is itt található.

Szakemberek szerint a Bükk 15-20 millió évvel ezelőtt még valószínűleg lapos dombság volt, s a karsztos kőzeteket vastag üledék borította. Hegységgé válása, felszíni és felszín alatti karsztjának képződése akkor indulhatott meg, amikor az Alföld medencéje több lépcsőben mélyre süllyedt, s ezáltal a Bükk tömege is kiemelkedett. A vulkáni és folyóvízi tevékenység hatására a mészkőre települt üledékek nagy része lepusztult, a csapadékvíz pedig karsztosodást okozott, így alakítva ki a több száz barlangot.