A néppárti képviselőasszony szerint ez az időszak azonban mégis rövidnek bizonyult ahhoz, hogy számos, a kommunizmus alól felszabadult országban végleg megszabaduljunk a elmúlt rendszer beidegződéseitől. Gál Kinga elsősorban a szabadságjogi és kisebbségi jogi deficitek példáin keresztül világított rá, hogy a közép-kelet európai térségben a rendszerváltás nem járt automatikusan mentalitás-váltással is.

A fideszes képviselőasszony a két budapesti eseményt is ismertetett: 2006 őszén a rendőri egységek még semmibe vették a gyülekezési jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a bántalmazás és a kínzás tilalmának alapelvét. A sértettek mai napig hiába keresik igazukat és jogaik érvényesülését. Az idén márciusban Budapesten a miniszterelnök leváltását követelő bekiabálásért még elvezetés, embertelen, megalázó bánásmód járt a rendőrségi intézkedések részeként.

Gál Kinga azt is kiemelte, hogy az Európai Unióban még ma is előfordulhat, hogy valaki saját szülőföldjén, saját anyanyelven, mint például Szlovákiában, nem élvezheti a demokrácia által biztosított jogokat, ha éppen kisebbségi sorsba kényszerítette a történelem. A tradicionális kisebbségeknek hátrányos megkülönböztetés jut osztályrészül számos új európai uniós tagállamban a mai napig is.

Romániában pedig szobrot készülnek állítani annak az egykori vezérkari főnöknek, aki 1989 decemberében a tüntetők közé lövetett, hogy elfojtsa a rendszerváltozást előidéző megmozdulást - hívta fel a figyelmet a néppárti képviselőasszony.

Gál Kinga hozzászólását zárva arra a közös felelősségre hívta fel a figyelmet, amely már az uniós intézményeket is terheli alapvető jogaink melletti kiállásban.