Gál Kinga üdvözölte az európai bizottsági indítványt, az európai parlamenti jelentést, valamint az Európai Tanács és az Európai Parlament közös nyilatkozatát. Ezekben a dokumentumokban az Európai Unió a lehető leggyorsabb vízummentességet ígéri az ebből a körből kimaradó országoknak, így Bosznia Hercegovinának és Albániának, emellett pedig megkezdődhet a vízumdialógus Koszovóval is.

"A közös nyilatkozat azért is üdvözlendő, mert elfogadása jelzi, hogy az európai intézmények megértették azt a felelősséget, amely a nyugat-balkáni országok közös, európai felzárkóztatását jelenti. Az Európai Uniónak politikai felelőssége, hogy ezekben az országokban mihamarabb kialakuljanak és megerősödjenek a demokratikus intézmények, ideértve a kisebbségi jogokat is" - mondta a képviselőasszony.

Gál Kinga beszédében kiemelt hangsúlyt fektetett a vajdasági magyarok előtt megnyíló, anyaországgal történő közvetlenebb kapcsolattartás fontosságára. "Azon polgárok esetében, akik a határok egyik vagy másik oldalán élnek, azonos nyelvet beszélnek, szoros családi, kulturális kapcsolatokat ápolnak - nem lehet eléggé nyomatékosan kifejezni azt, milyen értéket jelent az akadálymentes, vízummentes határátkelés" - fogalmazott beszédében a néppárti képviselő.

A vízumliberalizációs vita kapcsán Gál Kingát felkereste Božidar Djelić szerb európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes. Djelić a vízumliberalizáció, a bel- és igazságügy területén történt előrelépésekről tájékoztatta a képviselőasszonyt. A tárgyaláson szóba került a vajdasági statútum kérdése, valamint a nemzeti tanácsokról szóló frissen elfogadott szerbiai törvény, amely jelentős lépés lehet a magyar kisebbség életében. Gál Kinga a találkozón felvetette az aránytalanul hosszú börtönbüntetésüket töltő temerini fiatalok helyzetét is.