"Felszólítjuk az Európai Uniót, hogy aktívan vegyen részt egy megelőző intézkedéseket - köztük a pénzügyi segítséget is - tartalmazó csomag kialakításában, hogy biztosíthassuk az Ukrajnán keresztül vezető energiaforrásokat" - mondta pénteken (2009. november 13.) Vlagyimir Csizov, az Orosz Föderáció Európai Unióhoz delegált nagykövete.

A kezdeményezés hátterében Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök múlt heti bejelentése áll, miszerint országa elzárja a gázcsapokat, ha Ukrajna nem teljesíti fizetési kötelezettségét az orosz földgázért.

"Ha a partnereink fizetnek a belföldi gázfogyasztásukért, akkor megkapják a gázt. Ha nem fizetnek, nem kapják meg. Ha nem kapják meg, akkor a legvalószínűbb az, hogy az exportot biztosító gázvezetékből veszik majd el azt. Amint ezt megkezdik, csökkenteni fogjuk a szállítandó gáz mértékét" - mondta Putyin újságírói kérdésekre válaszolva szerdán. Az utalás egyértelmű: az aggodalom középpontjában Ukrajna áll. Az Európai Unió ugyanis ezen az országon keresztül kapja az Oroszországból importált gázt, amely összes gázszükségletének 40 százalékát jelenti.

Még drámaibb számokat kapunk azonban, ha az import legfőbb célországait, az unió kelet-európai tagállamait nézzük. A tíz közép-kelet-európai új EU tagország közül öt energiafogyasztásának több mint felét importból fedezi. A Constellation Energy Institute (CEI) szakértő intézet adatai szerint Szlovákia 65, Magyarország 63, Litvánia 59, Lettország 59 és Szlovénia 52 százalékban használ importenergiát. A CEI szerint ugyanakkor a földgáz tekintetében merülnek fel a legnagyobb ellátás-biztonsági kockázatok a régióban, mivel nyolc olyan közép-kelet-európai ország van, amelyik földgáz fogyasztásának több mint 80 százalékát importálja.

Ukrajna tranzitszerepe, a kelet-európai gázinfrastruktúra hiányosságai és az energia-mix egyoldalúsága 2009 elején okoztak súlyos válságot Európában.Több, nyugat-balkáni ország mellett két EU-tagállam, Szlovákia és Bulgária is súlyos gázhiányban szenvedett, olyannyira, hogy felmerült a csatlakozási szerződésben vállalt nukleáris leépítések visszafordítása is.

Hogy a pánikot keltő események ne ismétlődjenek meg, az orosz nagykövet megelőző intézkedéseket javasolt, melyeket azonban nem konkretizált. Annyit azonban leszögezett, Ukrajnának akár pénzügyi támogatásra is szüksége lehet. Moszkva úgy véli, Kijev nem rendelkezik elegendő forrással ahhoz, hogy kielégítse a belföldi gázigényeit, és megakadályozza a szállítási zavarokat. Kijev ezt tagadja, ám a közelgő ukrán elnökválasztások miatt az elemzők egy része politikai indokokat sejt a háttérben.

Az Európai Unió részéről egyelőre nem érkezett hivatalos reakció az orosz nagykövet felvetésére, ennek kialakulásában azonban szerepet kaphat a vasárnap (2009. november 15.) kezdődő budapesti, három napos energia-konferencia, melyen nemzetközi szakértők, energiacégek vezetői és EP-képviselők mellett az európai politika meghatározó szereplői is részt vesznek.