Az uniós külügyminiszterek tanácskozása előtti sajtónyilatkozatában Benita Ferrero-Waldner úgy vélekedett, hogy csupán kisebb, előkészítő jellegű értekezletet lehet megtartani az afgán fővárosban.

A korábbi, ambiciózusabb elképzelések szerint a nemzetközi közösség nagyszabású kabuli konferencián értékelte volna az afganisztáni helyzet alakulását, és döntött volna a támogatás további formáiról, illetve mértékéről. Az utóbbi hónapokban azonban mind a biztonsági helyzet, mind a politikai közhangulat romlott a közép-ázsiai országban - az utóbbi nagyrészt azért, mert Hamid Karzai államfőt felettébb ellentmondásos körülmények között nyilvánították az afgán elnökválasztás győztesévé.

Karzai győzött ugyan az augusztus 20-i első fordulóban, de a választási csalásokról szóló panaszok ezreinek kivizsgálása után kiderült, hogy a voksok abszolút többségét mégsem kapta meg, így november 7-re ki kellett írni a második fordulót. Riválisa, Abdullah Abdullah külügyminiszter azonban visszalépett, így a kihívó nélkül maradt Karzait győztesnek nyilvánították.

A januári kabuli nemzetközi Afganisztán-konferenciát még akkor vették tervbe, amikor azt remélték, hogy azon majd egy erős legitimációval bíró, hiteles választás révén megalakult új afgán vezetésbe lehet lelket - és pénzt - önteni. Most azonban a nemzetközi közösség kivár, és azt hangoztatja, hogy Karzainak az eddiginél jobb teljesítményt kell nyújtania a korrupció elleni küzdelemben.

Ferrero-Waldner mindazonáltal megjegyezte, hogy az EU így is kész nagyobb összegekkel támogatni az afganisztáni "civil fejlesztést", ide értve egyebek közt az afgán rendőrök bérének finanszírozását is. Mint hozzátette, a 2011-es afgán parlamenti választásokon már nem szabad előfordulniuk olyan "hiányosságoknak", mint amilyenek az idei elnökválasztáson tapasztalhatók voltak.

"Nagyon szoros figyelemmel követjük, milyen eredményeket ér el" Karzai - mondta az újságíróknak ugyancsak az EU-külügyminiszteri értekezlet kezdetén Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Carl Bildt, az EU soros elnökségét adó Svédország külügyminisztere szerint nagyon fontos, kiket nevez ki Karzai miniszternek. Bildt is, Solana is értésre adta, hogy az Afganisztánnak nyújtandó további segítség "nagyban összefügg" azzal, hogy tud-e eredményeket felmutatni a régi-új afgán államfő.

Az uniós külügyminiszterek hétfőn este találkoztak Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral. Mint Balázs Péter, a magyar diplomácia irányítója újságíróknak elmondta, egyetértettek abban, hogy az EU-nak és a NATO-nak jól össze kell hangolnia afganisztáni erőfeszítéseit. A célok közösek: a NATO katonai területen, az EU az afgán rendőri erők kiképzése révén törekszik arra, hogy mielőbb átadja az ország biztonságának és stabilitásának fenntartásáért viselt felelősséget maguknak az afgánoknak.

Rasmussen reálisnak nevezte Gordon Brown brit kormányfő véleményét, miszerint - az amerikai erősítés mellett - további mintegy 5 ezer szövetséges katonára lehet szükség Afganisztánban. A végleges döntéshozatal azonban még nem időszerű - tette hozzá.