Dr.Giesswein Sándor édesapja az Eszterházyak gazdatisztje volt, fia a tatai piarista, a mai Eötvös József Gimnáziumban végezte négy évig tanulmányait, később Budapesten, Bécsben tanult, 1878-ban szentelték pappá. Az MTA levelező tagja volt, 1905-től országgyűlési képviselő, a szociális problémákra különösen érzékeny ember. A kétkezi munkások, a szegények, az egyszerű emberek felemelkedésén, jólétén és öntudatra ébredésén fáradozó pap a népnevelés és az agrárkutatások terén tett le az asztalra jelentős életművet. A magyar egyiptológiai kutatások előfutára, a honi eszperantó-mozgalom atyja volt. Céljai hasonlóak voltak a korábban haladó baloldali mozgalmakéval, amelyeket később Kelet-Európában, majd a baloldali diktatúrákban önkényesen kisajátítottak, s a munkásmozgalomra hivatkozva zászlajukra tűztek. A néppel, az elesettekkel szolidáris keresztény nézeteket évtizedeken át elhallgatták, elhazudták, képviselőiket felejtésre kárhoztatták, mint dr. Giesswein Sándort.

Az 1923-ban elhunyt politikus-papnak Mosonmagyaróvárott, a magyaróvári részen, a Szent Gotthárd templom előtt 1931-tól szobra áll, amelyet hivatalosan soha nem avattak fel. E barokk templomban tartották a minap a 2006 óta megszervezett Giesswein-ünnepséget. Michl József polgármester az emlékérem átvételekor jelentette be, hogy Tatán Giesswein Sándorról elnevezett szociális akadémiát kíván alapítani, amely a szociális területen dolgozók képzését, segítését tűzi ki célul. A városnak adományozott emlékérem a bizalmat jelenti, fogalmazott a polgármester, amelyet ő személy szerint is igyekszik megszolgálni. Hangsúlyozta a család, a gyermekek támogatását, valamint a szociális segítők munkájának fontosságát. A szociális akadémia e területen dolgozóknak lenne lelki és szellemi központja, a hivatásukból következő kiégés elleni szakmai védekezés színtere.