A régió országai hasonló gondokkal küzdenek

Drámai mértékben függnek az orosz gáztól az Európai Unióhoz az elmúlt években csatlakozott országok, sokkal nagyobb mértékben, mint Nyugat-Európa. Ugyanakkor ezen országok energiahatékonysága sokkal rosszabb, egységnyi felhasznált energiából a régió országai fele annyi GDP-t állítanak elő - mutatott rá az InfoRádió Aréna című műsorában a Constellation Energy Institute igazgatója.

Az országok ugyanakkor hasonló gondokkal küzdenek: a gázt nagyrészt importálják, tíz új tagállamból hat a gázfelhasználásának több mint 60 százalékát külső forrásból szerzi be. Ezek az országok infrastrukturális problémákkal is küzdenek, javítaniuk kell az energiahatékonyságukat, csökkenteni a diverzifikációt, ugyanakkor odafigyelni a környezeti kérdésekre, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú igénybevételére - hangsúlyozta Orbán Anita.

Magyarországnak különösen oda kellene figyelnie arra, hogy csökkentse gázfüggőségét - véli a szakember. Ezt egyrészt úgy érheti el, ha az energiaforrások között mérsékli a gáz arányát - az ország évente 15 milliárd köbméter gázt használ fel, ugyanannyit, mint a négyszer akkora gazdasággal rendelkező Lengyelország -, ha javítja az energia hatékonyságát és alternatív gázforrások után néz.

A szakember az energiafelhasználás javításában hatalmas lehetőséget lát, mint mondta, egy Ukrajnában készült tanulmány szerint az országban éves szinten kizárólag fűtésre felhasznált 19 milliárd köbméternyi gázból 10 milliárd megtakarítható lenne az épületek szigetelésével.

Mi a mozgástere Magyarországnak?

Magyarország dönthet a földgázbeszerzés kérdésében az Adrián épülő terminál mellett, amely cseppfolyósított gázt alakítana vissza, és egy rövid vezetéken juttatná el az országba azt. Hasonlóban gondolkodnak Lengyelországban is, ezért érdemes megfontolni egy oda építendő vezeték lehetőségét.

Csökkentené a függést az is, ha kapcsolódnánk más országok, régiók vezetékeihez, és a kiszolgáltatottságot mérséklik a gáztárolók is, valamint a hazai kitermelési lehetőségek. A legfontosabb azonban a régió összefogása lenne - hangsúlyozta Orbán Anita.

Az együttműködés lehetőségei

Az gázbeszerzés diverzifikációja már az országok közötti együttműködést igényli, főleg Magyarország számára, amely nem rendelkezik tengerparttal, és az energiahordozót olyan vezetékeken kapja, amely több országon halad át.

Orbán Anita szerint hagyományos szövetségeseinkkel is együttműködhetünk, például a visegrádi országokkal, de a szomszédokkal is, Romániával, Horvátországgal.

A szakember hatalmas problémának tartja, hogy az egyes országok önálló stratégiát alakítanak ki, emiatt a régiós projektek uniós forrásokról csúsznak le. Csehország például az atomenergia mellett tette le a voksát, amelyet a januári gázkrízis miatt már az ottani, igen erős zöldszervezetek is elfogadnak. Lengyelország ugyanakkor az energiahatékonyságra helyezi a hangsúlyt, valamint a fosszilis energia felhasználásának csökkentésére.

A januári gázkrízis sok korábbi hitet megdöntött, például azt, hogy a tranzitországok biztonságban vannak, Szlovákiát például súlyosan érintette a válság.

Nabucco vagy Déli Áramlat?

A Déli Áramlat kizárólag a szállítási útvonalban jelentene alternatívát a jelenlegi Testvériség vezetékhez képest. Ráadásul lehet, hogy ezt sem, hiszen a projekt kapcsán nyilvánosságra került dokumentumban semmi sem utal arra, hogy a Déli Áramlat elkészülte után mindkét csővezeték szállítaná az orosz gázt - mutatott rá Orbán Anita. A Nabuccóba viszont nem orosz gáz kerülne, azaz ez a lehetőség valódi diverzifikációt jelentene.

A Déli Áramlat létrehozása bilaterális egyezményeken alapul, Oroszország külön-külön köt megállapodást az érintett országokkal. A Nabucco kapcsán azonban már létrejött egy konzorcium, amelyhez az adott országok a támogatásukat adták, a részt vevő vállalatok számára adott a feladat.

A két vezeték mára szimbólummá vált, a Déli Áramlat az Oroszországgal való együttműködését, míg a Nabucco a transzatlanti elköteleződést jelenti. Orbán Anita szerint nem feltétlenül a két lehetőség egyike jelenti a legjobb megoldást, de politikailag már akkora a tét, hogy szinten az egyik világ vereségét jelentené, ha nem valósulna meg az általa szorgalmazott projekt. Oroszország már nem is gazdasági lehetőséget lát a Déli Áramlatban, hiszen közölte: korlátlan pénzmennyiség áll rendelkezésre a megvalósításra.