"A Nyugat politikai döntéshozói kezdenek aggódni, hogy Törökország egyre erősebb kapcsolata Iránnal - csökkentve utóbbi elszigeteltségét - meghiúsíthatja az [iráni] atombomba építése ellen irányuló diplomácia erőfeszítéseket" - olvasható Katinka Barysch, a Centre for European Reform (CER) nevű agytröszt munkatársának november 4-án publikált írásában.
A Törökország és Irán közötti kapcsolatok fellendülőben vannak. Recep Tayyip Erdoğan, török miniszterelnök kétnapos látogatást tartott Iránban október 27-28-án. A török kormányfő találkozott Mahmúd Ahmadinezsád, iráni elnökkel, valamint Ali Khamenei ajatollahhal, Irán legfőbb vezetőjével. A találkozó egyúttal arra szolgált, hogy a felek megvitassák a gáz tranzit, kereskedelmi és energiaügyi megállapodásokat.
"Az Erdoğan-kormány Iránnal való kapcsolatait a problémáktól mentes szomszédságpolitikájának részeként értékeli. A régióban mindössze 20 éve még többé-kevésbé elszigetelt Törökország most legtöbb közvetlen szomszédjával virágzó politikai és kereskedelmi kapcsolatokat ápol." - írja Barysch.
Iráni útjának tervéről a török kormányfő már korábban, a Guardian brit napilapnak adott interjújában beszélt. Elmondta, Irán Törökország barátja. "Barátokként nagyon jó kapcsolatunk volt eddig, mindenféle nehézségek nélkül". Iráni látogatása során Erdoğan hangsúlyozta, az iráni atomprogram "egy energia-projekt, mely békés és emberbarát". A török miniszterelnök e kijelentése nem vág egybe az Európai Bizottság 2009-es, az európai bővítési folyamat előrehaladásáról szóló jelentéssel, e szerint ugyanis "Törökország támogatja az EU álláspontját Irán atomprogramjának ügyében."
Az iráni-török kapcsolatokat a gazdasági érdekek is motiválják. "A Törökország és Irán közötti kereskedelem az utóbbi években gyorsan nőtt, 2008-ban elérte a kb. 6 milliárd dollárt. Mindkét oldalon a politikusok azt mondják, szeretnék, ha ez a szám a következő 5-10 évben megkétszereződne vagy akár megtriplázódna." - mutat rá Barysch.
Az európai közvélemény megosztott. "Egyes európai országok szerint a javuló török-iráni kapcsolatok segíthetnék az EU politikáját a Közel-Keleten, és lökést adhatnak a világhatalmak iráni atombomba kifejlesztését meggátló törekvéseinek. Mások attól tartanak, hogy Ankara hátat fordíthat Európának, politikája pedig - Teherán elszigeteltségének csökkentése által - hátráltathatja az iráni urándúsítási programról szóló tárgyalásokat." - írja Timothy Heritage, a Reuters munkatársa.
Németország erősen szkeptikus Ankara álláspontjával szemben. Angela Merkel, német kancellár már jelezte aggályait Törökország és Irán egymáshoz való közeledésével kapcsolatban. Emellett tisztviselők rámutattak a NATO-n belül felmerülő nehézségekre, melyek a Törökország és Izrael közti súrlódásból fakadnak.
A török külpolitikai ambíciók dilemmával állnak szemben. "Mint régi NATO-tag és EU-tagságért tárgyaló állam, Törökország várhatóan az Egyesült Államokhoz és az EU-hoz igazodik. Mint regionális hatalom, Törökország szabadon akar majd cselekedni, és kerülni akarja a szomszédjaival szembeni ellenségeskedést. Nem tudni, Ankara meddig lesz képes elkerülni a nehéz döntéseket." - zárja sorait Barysch.
Ahmet Davutoglu, török külügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott Brüsszelben, országa a Nyugatot segíti az iráni atomprogram körüli feszültségek közepette. A külügyminiszter elmondta, országa "problémamentes" politikát folytat szomszédjaival, akikkel szerinte mind "nagyon jó" kapcsolatokat ápolnak.