FIDESZ.HU > Hírek > Zöld |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Ha élelmiszer, akkor legyen magyar!
|
|
A lakosság mindenekelőtt az élelmiszerek esetében ragaszkodik a magyar áruhoz, közülük is különösen a hús- és hentesáru, a tej és tejtermékek, illetve a zöldség- és gyümölcsfélék esetében. Ha teheti, a megkérdezettek 52 százaléka a magyar terméket részesít előnyben - ezek a legfontosabb megállapításai az Ipsos válságkutatás-sorozatának. |
|
Létrehozva: 2009. november 20., 09:34 |
Az Ipsos Zrt. 2009 folyamán több hullámban is felmérte a lakosság és a vállalatok körében a válsággal kapcsolatos véleményeket, félelmeket és tapasztalatokat. A kutatás legutóbbi hullámai kiemelten foglalkoztak a magyar termékekkel: mely termékkategóriákban fontos, hogy a termék magyar származású legyen? A lakosság körében mi számít magyar terméknek? Mi alapján ítéljük meg egy termékről, hogy az magyar-e?
A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a lakosság mindenekelőtt a különböző élelmiszerféleségek esetében ragaszkodik a magyar áruhoz, ezek közül is külön kiemelve a hús- és hentesárut, a tejet és tejtermékeket, illetve a zöldség- és gyümölcsféléket.
Magyar terméknek a válaszadók szerint elsősorban az számít, amit magyar alapanyagokból készítettek, illetve amelyik védjeggyel ellátott. Nem elhanyagolható szempont ezek mellett az sem, hogy magyar tulajdonú vállalat gyártja-e az adott terméket, illetve az, hogy az egy régi, hagyományos terméknek számít-e.
Élelmiszer vásárlásakor az ár a legfontosabb szempont, ezt követi a minőség, az akciók és a kedvelt íz. A termék származása az 5. helyen áll a prioritások között.
Az eredmények összesítése alapján elmondható, hogy nem könnyű felismerni a magyar termékeket. A válaszadók kétharmada szerint a magyar és külföldi termékeket nehéz megkülönböztetni egymástól. A termék származási helyéről a csomagolás árulkodik, a válaszadók 85 százaléka is ezt tartja a megfelelő információforrásnak. A márkanév 31, a név maga pedig 21 százalékban járul hozzá ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, honnan származik az adott termék.
Ha teheti, a megkérdezettek 52 százaléka magyar terméket emel le a polcról, míg 40 százalékuk terméktől függően dönti el, hogy a magyart vagy inkább a külföldit preferálja.
A maradék nyolc százalék általában nem részesíti előnyben a magyar termékeket. A válság következtében a válaszadók ötöde vásárol gyakrabban magyar terméket, 69 százalék ugyanolyan mértékben, míg 11 százalék vásárlásai során ritkábban választja a válság kezdete óta a magyar termékeket. A magyar eredet tehát minősíthető egyértelmű termékelőnynek, önmagában azonban még nem záloga a sikernek.