Bencsik János úgy vélte, hogy a természeti erőforrások "túlfogyasztása" miatt a korszakváltás küszöbére érkezett a világ. Ezért ezen a területen is tartós megoldásokat találni, és teljesen új gondolkodással kell orvosolni a problémákat - húzta alá.

A polgármester kijelentette: az éghajlat olyan érték, amit védeni kell. Ennek érdekében csökkenteni kell az üvegház-gáz kibocsátást, s alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez. Erre kötelez bennünket az előrelátás és a felelősség, amelyet a gyengébbek és a jövő nemzedékek iránt viselünk - mutatott rá.

Egyebek mellett szólt arról is, hogy a klímaváltozás nemzetbiztonsági kérdés. A magyar lakosságot és gazdaságot fel kell készíteni egy melegebb és szárazabb időszakra, illetve a szélsőséges időjárási jelenségekre és ezek következményeire - mondta, de megjegyezte: az egyes régiók, kistérségek, települési típusok, társadalmi csoportok nem egyformán sérülékenyek.

Nemzeti éghajlatpolitikára van szükség - hangsúlyozta Bencsik János, aki a legfontosabb teendők közé sorolta a kormányzati szinten koordinált stratégia megalkotását, amelyben helyet kapnak az ágazati politikákba integrált cselekvési tervek is. Elsődleges nemzetbiztonsági szempontoknak nevezte: az élelmiszer önrendelkezés biztosítását, az ivóvízellátás nemzeti kézben tartását, az energiafüggés csökkentését, a vízkormányzási, hidrológiai fejlesztések megvalósítását, a katasztrófavédelem felkészítését és megerősítését, a kockázatelemzést a kritikus infrastruktúra típusokra, a demográfiai helyzet stabilizálását és fejlesztését, a lakosság környezeti- és klímatudatosságának fejlesztését az oktatás minden szintjén.

A tatabányai klímavédelmi törekvések közül kiemelte a városban folyó környezeti nevelést, a Klímatelepülések Szövetségének alapító tagságát, a klímareferens alkalmazását a városházán, a települési klímastratégia, hőség- és UV-riadó-, szmog-riadó cselekvési terveinek meglétét, valamint a civilszervezeteket tömörítő Városi Klímakör létrejöttét.