Húsz év kell, hogy a Tátra kiheverje a szélviharokat

Létrehozva: 2009. november 23., 10:20 | Utoljára frissítve: 2009. november 23., 10:33	nyomtat	küld

A Magas-Tátra déli oldalán 2004. november 19-én a szélvihar több mint 12 ezer hektáron teljesen kidöntötte a fákat, s körülbelül ugyanekkora területen kisebb károkat okozott az erdőben. A szél néhány óra alatt 700-1350 méteres magasságban csavarta ki a fákat. A legmagasabb széllökéseket az erdősáv felső határán, 1480 méteren mértek, a szél sebessége ott elérte a 230 kilométer/órát - idézte fel a katasztrófa részleteit

Ladislav Scherich a Magas-Tátra - Öt évvel a természeti katasztrófa után című szlovák-magyar konferencián.

A Tátra-szakértő eladásában hangsúlyozta: az erdőket pusztító szélviharok visszatérőek a hegységben, de a 2004-es csapás minden korábbi vihart jóval felülmúlt erejében.

Ladislav Scherich elmondta: a vihar nyomában járó, a vártnál gyorsabban szaporodó szúbogarak, valamint a 2005 nyári és egy idei, Késmárk környéki tűzvész is jelentősen hozzájárult az erdőpusztuláshoz. A kidőlt fák kitermelése 2006. májusára teljesen befejeződött, az újraerdősítés folyamatosan zajlik, ehhez több mint egymillió eurónyi adomány érkezett - sorolta a szakértő.

Peter Weiss, Szlovákia magyarországi nagykövete elmondta: a "szlovákok egyként siratták" az öt évvel ezelőtti katasztrófában elpusztult erdőket.

Szerencsére a Magas-Tátra idegenforgalma nem omlott össze - mondta a nagykövet, hozzátéve: "a magyar szó kedvesen cseng a tátrai vendéglátósok fülének. Örülök annak, hogy a Tátra összeköti a magyarokat és a szlovákokat".

Darina Zembova, a Magas-Tátra Város elnevezésű, 15 települést tömörítő régiós szervezet idegenforgalmi és kulturális ügyekért felelős vezetője elmondta: a világ legkisebb területű magashegységének számító Magas-Tátrában jelenleg 12 menedékház, több mint 650 kilométer jelzett turistaút és 300 kilométert meghaladó kerékpárút várja a hegyvidéki táj kedvelőit.

Juhász Árpád geológus felidézte, hogy a késmárki német nyelvű evangélikus líceum tanárai már az 1590-es évektől kirándulásokat szerveztek diákjaiknak a hegység belsejébe.

Amint arról korábban beszámoltunk, a szélkárok - széltörések, széldöntések - összesen 4,7 millió köbméter faanyagot rongáltak meg, ebből 3,75 milliót az állami erdészetek területén, valamint 0,95 milliót a magántulajdonú erdőkben.

A Magas-tátrai Nemzeti Parkban (TANAP) a szélkárral rongált erdőterület több mint 12 ezer hektár, ebből körülbelül 57 százalék állami tulajdonban lévő, és állami erdőgazdaságok által gondozott terület - olvashattuk a szlovákiai kormánynak készült szakértői jelentésben.

Emlékezetes, hogy élénk szakmai és sajtóvita bontakozott ki az elpusztult fák sorsáról. A természetvédők amellett kardoskodtak, hogy holtfaként hagyják ott a kidőlt fákat. Az erdészek a katasztrofális szúkár és az esetleges erdőtüzek megelőzése érdekében a faanyag kitermelése mellett döntöttek.