"Az elmúlt két napban végig azon törtem a fejem, hogy vajon jó konferenciára jöttem-e" - kezdte beszédét Eduardo de Oliviera Fernandes. A Porto Energy Agency elnöke a hét elején tartott 4. Energia Fórum egyik utolsó előadója volt kedden (november 17.), és leginkább az alternatív energiákról szóló vitát hiányolta a világ minden tájáról érkezett kollégái előadásából.

Az alternatív energiaforrások egész Európában elérhetőek, így nem szükséges ennek importja. Mivel azonban a technika nem elterjedt, a legtöbb esetben igen drága megoldásnak számít. "A megújuló energiaforrások egyelőre csak életciklusuk legelején járnak" - hangsúlyozta Kaderják Péter a BCE Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője.

A szakértők szerint abban a pillanatban, hogy a megújulók tömeges felhasználásra kerülnének, a megnövekedett potenciál és igény miatt a felhasználási és előállítási költségek is csökkennének, így rövid időn belül csökkenhetne a fogyasztói ár.

A megújulók azonban egyéb szempontból is versenyhátrányban vannak. A fosszilis energia továbbra is óriási állami támogatásban részesül a termelési folyamat minden szintjén, szemben a megújulókkal, melyek semmilyen támogatást nem kapnak. "A hatás azonban éppen ellentétes [mint ahogy azt az államok szeretnék], hiszen jelenleg azért adunk ki pénzt, hogy ne érjünk el eredményt" - hangsúlyozta Kaderják.

"Minden energia lokális. Nem amiatt kell aggódnunk, ami 5000 mérfölddel odébb történik, hanem, ami a saját földünkön van" - összegezte a megújuló energiaforrások előnyét Oliviera Fernandes professzor, aki elsősorban a szélenergia felhasználása területén szerzett szakmai tapasztalatot.

Bár Kaderják véleménye szerint az áramtermelés szempontjából a régiónkban elsősorban - a gáz mellett - a szélenergia nyerhet vezető szerepet, a szakértő azonban nem az erőművek számának növelését, hanem a felhasználás hatékonyságát javítását tartja elsődleges feladatnak.

"A régiónak az energiahatékonyságot kell a prioritási lista élére helyeznie" - mondta Kaderják, és véleményét a panelben szereplő összes kollégája osztotta, igaz a két orosz résztvevő, Alexander Solovyanov, az egyebek mellett CCS tárolást kutató Podzemgazprom tanácsadója, illetve Mikhail Shchadoc, a Nemzetközi Bányászkongresszus elnöke nem jelent meg a konferencián.

Hans-Joachim Ziesing, az Ecologic Institute vezető politikai tanácsadója azonban leszögezte: "Ha az Európai Unió el akarja érni a 20-20-20-as célokat, akkor először a hatékonyságra vonatkozó részt kell teljesíteni, különben nemsokára negyedére kell csökkenteni fogyasztásunkat".

Üzlet vagy politika

Az energiapolitikában meghozott döntéseket azonban nem csupán az ésszerű, racionális üzleti gondolkodásra alapozzák. "Az energia üzlet. [...] Ha azonban átlépünk a határokon, már csak a politikáról szól" - mondta Bayer Mihály, Magyarország Nabucco-nagykövete.

Míg Konrad Kreuzer szerint a politika és az üzlet egyaránt fontos, óva intett attól, hogy ez utóbbi túlsúlyba kerüljön. "Ha túlságosan politikai indíttatásunk dominál, akkor semmit nem fogunk tudni megvalósítani a terveinkből." - mondta E.ON Hungária igazgatótanácsának elnöke. Az üzletemberrel azonos véleményen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes elnöke is. Németh szerint ugyanis a jövőben csakis egy depolitizált energiapiac vezethet eredményre. Ennek kialakításáért a jelenlegi feszültségeket okozó szereplőket tette felelőssé.

Az olaj- és gázpiacon fennálló átpolitizált és kiélezett hangulat lassan a megújuló energiaforrások tekintetében is megjelenik majd. A legnagyobb olajtársaságok már mindnyájan nyitottak a bioetanol és a dízel irányába, de a szél-, a nap- és a vízerőművek is egyre kedveltebb befektetési területet jelentenek.

Az olajban és gázban gazdag Oroszország például néhány évtizeden belül kénytelen lesz a megújulók felé fordulni. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) elemzője, Elena Merle-Béral az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) készített elemzésében rámutat, Oroszország igen gazdag megújuló forrásokkal rendelkezik, ám egyelőre nem áll érdekében azok kiaknázása. "Több ilyen megoldás lesz majd a jövőben, ha a földgáz ára felmegy és a megújuló energiákon alapuló technológiák ára visszaesik" - mondja Merle-Béral.

"Ha Oroszország fenntartja és kiterjeszti [a megújulók terén megkezdett] reformját, valamint eltörli a konvencionális energiaforrásoknak nyújtott állami támogatást, akkor az óriás ébredezni kezd majd" - foglalja össze a szakértő a várható változást, ami azonban egyben azt is jelenti, hogy a gázforrások megszűnésével Kelet-Közép-Európának is követnie kell majd az orosz példát, vagy a gazdasági függőséget és újabb importot választ.

Egységes megújuló piacot!

Az Európai Unió azt vállalta, hogy 2020-ig 20 százalékosra emeli a megújulók arányát az energia-mixben. Brüsszel azt is hozzátette, hogy ha a világ más részei is számszerű kötelezettséget vállalnak, 30 százalékosra emeli a célértéket. Erre azonban a klímatárgyalások jelenlegi állása mellett kevés esély van.

A szakértők úgy vélik, hogy a megújuló energiák nem csak a levegőszennyezést és a szén-dioxid-kibocsátást csökkentik, hanem szolgálják a regionális gazdasági fejlődést és munkahelyeket teremtenek. Kaderják Péter szerint a szakértők feladata, hogy ezt bebizonyítsák a kormányoknak.

A folyamat meggyorsítása érdekében azonban a REK igazgatója úgy véli, az Európai Uniónak ki kell alakítania az egységes megújuló energia piacát. "Az egyértelmű politikai támogatás nélkül azonban ez a projekt el fog bukni, mivel túl nagy az ellenállás" - mondta Kaderják.

Háttér:

Európa energiafüggősége 54 százalékos, gázszükségletének 60, olajszükségletének közel 90 százalékát fedezi azonban importból. Bár a megújulókból szinte egyáltalán nem szorulunk importra, a vita mégis az olaj és a gáz körül forog. Míg azonban az olaj esetében megválogathatjuk a beszállítókat, a gázról ez egyelőre nem mondható el, hiszen a gázvezetékek rendszere adott.

A januári válság közvetlen közelségből mutatta meg, milyen súlyos helyzetet idézhet elő egy technikai, vagy politikai probléma ott, ahol az Oroszországtól való gázfüggőség közel 100 százalékos, és Kelet-Európában a legtöbb EU-tagállam ehhez közelít.

A Sólyom László köztársasági elnök védnöksége alatt szervezett fórumon -melyet második alkalommal tartották Budapesten - éppen ezért elsősorban az európai energiafüggőség csökkentése, illetve Oroszország szerepe állt a középpontban.