Az európai politika a fosszilis energiahordozók szél- és napenergia forrásokkal való felváltását szorgalmazza, de a több évtizedes technológiát képviselő áramelosztó hálózat a szkeptikusok szerint alkalmatlan a volatilis áramszolgáltatás elosztására.

A Greenpeace szerint egy "okos" áramelosztó hálózat (supergrid) létesítését 40 évre és több száz millió európai lakosra kivetítve viszonylag alacsony fajlagos költséggel meg lehetne oldani. Egy ilyen vállalkozás összesen 209 milliárd eurót emésztene fel. "Egy ilyen beruházás kilowattóránként 0,15 centtel emelné meg az áramtermelés költségét az elkövetkező negyven évre elosztva, ami háztartásonként mindössze 5 eurós többletköltséget jelentene évente, illetve 40 centet havonta" - írja a tanulmány.

Az erősen ingadozó áramtermelés által támasztott követelményeknek megfelelni képes hálózati infrastruktúra létesítésének költségei mellett aggodalomra ad okot a szélcsend és a napsütés híján fellépő áramkiesés is.

A Greeenpeace ezért 30 évre visszamenőleg megvizsgálta az időjárási adatokat és összevetette azt az európai energia felhasználási adatokkal és arra az eredményre jutott, hogy évente 12 órát tesz ki az az időtartam, a magas felhasználási igény szorosan korrelál az alacsony nap- és szélenergia termeléssel, ami mindössze 0,4 százalékos kockázatot jelent. A 209 milliárd eurós beruházási igény 11 új európai elosztó csomópont megépítésének 100 milliárdos, a szaharai naperőművek áramtermelését Európába juttató távvezeték létesítésének 90 milliárdos, az egyes európai országokat összekötő nagyfeszültségű egyenáramú távvezetékek megépítésének 16 milliárdos, és nagyfeszültségű váltóáram távvezetékek megépítésének 3 milliárd eurós költségéből tevődik össze.