Az Európai Unió Lisszaboni Szerződése alapján létrehozott új vezető tisztségek betöltése után felgyorsult az Európai Bizottság (EB) még kérdéses tagjainak jelölése is. Az EB elnöke, José Manuel Barroso az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén bejelentette, hogy lényegében összeállt a testület, amelynek a jelenleginél eggyel több női tagja lesz.

Az EB mandátuma október végén járt, és a Lisszaboni Szerződés ratifikálása körüli bizonytalanság volt az oka a késésnek. A testület létrehozását hátráltatta az is, hogy a két új uniós posztról kellett előbb dönteni, mert a személyek - pontosabban nemzetiségük - befolyásolta az EB összetételét. Például az új kül- és biztonságpolitikai főképviselő egyúttal az EB alelnöke, vagyis addig nem lehetett Londonban EB tagot jelölni, amíg nem dőlt el, hogy a tagállamok Lady Ashtont választják erre a posztra.

Csak az utolsó pillanatban dőlt el, hogy a gazdasági és monetáris ügyek biztosa, Joaquín Almunia újra a testület tagja lesz. Egyébként is feltűnő, hogy a mostani bizottságnak több mint a fele, 15 tag folytatja Brüsszelben. A sort Portugália nyitotta meg, hiszen Barroso marad a főnök. Mint kiszivárgott, híve a változatosságnak, senki nem számíthat arra, hogy egykori tárcáját viszi tovább.

Megállapítható az is, hogy nagy általánosságban az eddig sikeresként működő biztosokat nem hívják vissza. Helsinki a bővítési biztost, Olli Rehnt küldi ismét. A belga Karel de Gucht is újrázhat, csakúgy, mint a lett Andris Piebalgs. Az sem meglepetés, hogy helyükön maradnak azok a biztosok, akiket fővárosuk csak a közelmúltban küldött Brüsszelbe, hogy felváltsák fontosabb vagy csupán más posztra távozó elődjüket. Így marad Maros Sefcovic is, Pozsony nem váltja fel a csak október 1. óta EB-tag oktatási biztost. Luxemburg harmadszor is Viviane Redinget (információs társadalom, média) küldi Brüsszelbe. Litvánia sem váltja fel más jelölttel Algirdas Semetát (költségvetés), aki július óta van a testületben. Szlovénia ragaszkodik Janez Potocnikhez (tudománypolitika), és Tallinn Siim Kallast (alelnök, adminisztráció) jelöli újra.

Párizs is újráztat, még ha nem is közvetlenül: Michel Barnier a Barroso-testületet megelőző Prodi-bizottságnak volt tagja (mellette volt "junior" biztos Magyarország csatlakozását követően fél évig Balázs Péter).

Németország Günther Oettingert, Baden-Württemberg miniszterelnökét jelöli. Varsó az egykori privatizációs minisztert, Janusz Lewandowskit küldi. Az utolsó pillanatban, kedden jelentette be Hága, hogy a holland liberális Neelie Kroes marad a testületben, ami már csak azért is feltűnő, mert pártja nem része a koalíciós kormánynak. Jan-Peter Balkenende gesztusa jól árulkodik a holland politikai kultúráról. Barroso egyébként hírek szerint igen elégedett volt az eddigi versenypolitikai biztossal, ugyanis alelnökévé akarja megtenni. Róma is a testületben hagyja Antonio Tajanit (közlekedéspolitika), csakúgy mint Ciprus Androulla Vassziliout (egészségügy).

A posztok elosztása - brüsszeli megfigyelők szerint - akár egy héten belül megtörténhet, bár Barrosónak nem kell sietnie, az Európai Parlament csak januárban végez a szakbizottsági meghallgatásokkal. Mint az elnök kedden Strasbourgban elmondta, nemcsak a tárcák újra elosztását, de új illetékességeket is tervez. Így újdonság lesz a klímavédelem, amely több terület (energia, kutatás, mezőgazdaság és ipar) vonatkozó elemeit koordinálja. Szétválasztja az eddigi igazság- és belügyi tárcát, az előbbihez az alapjogok és a kisebbségi jogok tartoznak majd.