A kampány jelentős eredményt ért el, hiszen november 9-én Norvégia elkötelezte magát, hogy 30 millió dollárral támogatja a kis dél-amerikai ország "erdőirtás megelőzési" tervének megvalósulását. Ha a program sikeresnek bizonyul, akkor 2015-ig Guyana további 250 millió dollárt kap.

"A világnak működő modellt mutatunk az Észak és Dél közötti éghajlatváltozási együttműködésre" - nyilatkozta Erik Solheim, Norvégia környezetvédelmi és nemzetközi fejlesztési minisztere. "Nem mondom, hogy tökéletes, de jó, és a közös tanulás során még javítani fogunk rajta."
Guyana erdeinek nagy részét fakitermelési zónába sorolták, és számítani kell rá, hogy a szomszédos Brazília erdővédelmi terveinek megvalósulása Guyana irányába mozdítja el a fakitermelési terveket. Ezért a guyanai kormány hangsúlyozza, hogy az erdőirtás valódi veszedelem, amit úgy lehet elkerülni, ha a nemzetközi szén-dioxid kereskedelem gazdasági ösztönzést ad a helybeli lakosoknak, hogy érintetlenül hagyják az erdőket.

"Országunkban a lakosság nem kevésbé materialista gondolkodású, mint az ipari országokban, és ugyanúgy növelni akarja életszínvonalát" - nyilatkozta egy Mexikóban megrendezett nemzetközi őserdővédelmi kongresszuson Carolyn Rodrigues-Birkett, guayanai külügyminiszter.
A decemberi koppenhágai klímacsúcs napirendjén szerepel, hogy azt a közel 20 százalékos üvegházhatású gázkibocsátást, ami az erdőirtásokból származik, a REDD néven ismert kezdeményezés segítségével korlátozzák. (REDD - Az erdőirtásból és erdők leromlásából származó kibocsátások csökkentése).

"A REDD-nek átfogó szabályozásnak kell lennie. Nagy baj lenne, ha az erdészek átszivárognának azokba az országokba, ahol most nagy az erdősültség és az erdőirtások mértéke csekély"- mondta Brendan Mackey, az Ausztrál Nemzeti Egyetem erdészeti ökológusa. "Ha nem kezdünk el fizetni az embereknek azokért az ökoszisztéma szolgáltatásokért, amelyeket az erdők biztosítanak, akkor más gazdasági tevékenységekre fogják használni őket, aminek az eredménye erdőirtás és az erdők leromlása lesz."

Ahhoz, hogy a REDD, vagy más szén-dioxid megkötést díjazó programok sikerrel járjanak, arra van szükség, hogy a fejlődő országok olyan szabályozást alakítsanak ki, amely biztosítja, hogy az üvegházhatású gázok az erdőterületeken megkötődjenek. A fákban és a talajban tárolt szenet is figyelembe kell venni az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos számítások készítésekor, és az ipari országok kibocsátásainak ellentételezésekor. A felelősséggel és a változások követésével kapcsolatos aggodalmak jogosak, de ezekkel később kell foglalkozni. Rodrigues-Birkett külügyminiszter asszony szerint: "Ezek részletkérdések. Először az alapelvekkel kell törődni."

Guyana helyzete más, mint a REDD többi résztvevőjéé. Brazíliától, Indonéziától és a Kongói Demokratikus Köztársaságtól eltérően Guyana hatalmas erdőségeiben jelenleg nem jelentős az erdőirtás veszélye. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint az ország 1990 és 2005 között fenntartotta addigi erdőborítását. Több természetvédő csoport támogatja Guyanát és a hozzá hasonló nagy erdősültségű országokat abban, hogy a REDD keretében kapjanak támogatást. Bár ezekben az országokban jelenleg csekély az erdőirtások irányába ható nyomás, a faáruk, ásványkincsek és a szarvasmarha iránti igény növekedése a következő évtizedekben valószínűleg növelni fogja a nyomást.
Norvégia már korábban elkötelezte magát, hogy évi 1,2 milliárd norvég koronával (vagyis kb. 214 millió amerikai dollárral) támogatja a brazíliai és tanzániai REDD erőfeszítéseket. Ezek a befektetések ellentételezik Norvégia kibocsátásait, hiszen az országnak az a terve, hogy 2020-ra az 1990-es szinthez képest 30 %-kal csökkenti a hazai kibocsátásokat.
Guyana azt tervezi, hogy a norvég támogatásokat egy olyan fejlesztési programra fordítja, amely az energiatermelést a fosszilis tüzelőanyagok helyett a vízienergiára alapozza, fenntartható erdőgazdálkodást valósít meg, és intézkedéseket vezet be az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében.

"Népünk nagy része a tenger szintje alatt él"- mondta a külügyminiszter asszony. "Partjainkon védműveket építeni és fenntartani borzasztó költséges. 800 méter ilyen gát árából 25 iskolát építhetünk a gyerekeinknek."
Suriname is azt reméli, hogy Guyanához hasonlóan befektetőket talál a klímapiacon, ezért november elején bejelentette, hogy nemzetközi támogatással a guyanaihoz hasonló erdőirtás megelőző programba kezdenek. Suriname úgy hirdeti magát, mint "a Föld legzöldebb országa", hiszen 90 %-át erdő borítja. A Suriname-i terv megállapítja, hogy a külföldi devizabevétel érdekében folytatott bauxit- és aranybányászat fenntartható módon nem folytatható. Michel Pierre Jong Tjien Fa, a területi tervezés és erdőgazdálkodás minisztere kijelentette, hogy a REDD kifizetések segíteni fognak a gazdaság változatosabbá tételében.