A fény körülbelül 200 méterre hatol le a tengerbe, ezután már az a sötétségzóna következik, amelynek élővilágát most ötezer méteres mélységig vizsgálták. A hatalmas nyomású, fagyos mélységekben a kutatók összesen 17 650 fajt azonosítottak, köztük rákokat, korallokat, tengeri csillagokat, világító medúzákat és olyan csöves férgeket, amelyek a tengerfenékből szivárgó olajjal táplálkoznak.
"A mélytengeri élet sokkalta, sokkalta változatosabb, mint gondoltuk - közölte Robert Carney, a Louisianai Állami Egyetem professzora, a kutatás egyik vezetője. - A mélytengeri kameráknak és más felderítő készülékeknek köszönhetően a sötét zóna többé nem ismeretlen számunkra".
A mélytengeri lények táplálkozása alkalmazkodik élőhelyükhöz: vannak, amelyek az olajat és metánt lebontó baktériumokat hasznosítanak, mások alámerülő tetemeket fogyasztanak. Egyes fajok az elpusztult bálnák csontvázával táplálkoznak.
A napfény teljes hiányát egyes fajok saját fény kibocsátásával helyettesítik; a fényjelek a táplálékszerzésben és a szaporodásnál játszanak szerepet.
Az akár két méteres hosszt is elérő, kocsonyás testű uszonyos polipok a mélység nagyobb élőlényei közé tartoznak, azonban az ő méretük is messze elmarad egyes medúzafajokétól, amelyek testhossza a kékbálnáét is meghaladhatja.
A kutatók a globális felmelegedésre utaló jeleket is találtak vizsgálódásuk során: ezek közé tartozik a víz melegedése és savasodása (utóbbit a légköri szén-dioxid elnyelése okozza).
A mélytengerek élővilágának feltérképezése részét képezte egy kilenc éve folyó nagyobb programnak, a Tengeri Életformák Számbavételének (Census of Marine Life, COML). A várhatóan 2010 októberében lezáruló kutatásban 80 ország több mint 2 ezer tudósa vesz részt. A felmérés végén egy nagyközönségnek szóló ismeretterjesztő munka, egy szakmai köröknek szóló, az egyes munkacsoportok kutatását összefoglaló kötet, valamint egy biodiverzitást taglaló könyv megjelentetését tervezik.