- A Ferihegyi repülőtér közelsége miatt mindennaposak a zajproblémák Rákos-mentén. Mit tudnak tenni?
- Nem nyugszom, amíg nem sikerül érvényt szerezni az itt élő emberek érdekeinek. Rákosmente egyedi helyzetben van, mivel szomszédok vagyunk, sőt a repülőtér részben a mi területünkön található. A gondok 1982-ben kezdődtek, amikor a 2-es kifutópályát mindössze másfél kilométerre építették meg Rákoshegy lakott részeitől, holott a jogszabály öt kilométeres védőtávolságot ír elő. A százéves településrész fölött 100-150 méter magasságban kezdtek röpködni a gépek, elviselhetetlen zajt okozva. A tiltakozási hullám hatására ugyan két évvel később a kifutópálya Rákoshegy felőli végének használatát megtiltották, azonban a tiltást 1997-ben hatályon kívül helyezték, a Gyurcsány kormány pedig 2004. december 26-án, a karácsony csöndjében engedélyezte a pályavég használatát. Azóta ismét az emberek feje felett szállnak a gépek fülsiketítő zajjal, gyakran tetőcserepeket lesodorva, káros élettani és környezeti hatásokat okozva. Az Alkotmánybírósághoz fordultunk, de másfél éve hiába várjuk a döntést. Birtokháborítási pereket indítottunk a reptér ellen, kezdeményeztük a jogszabály módosítását, felterjesztési joggal éltünk az Országgyűléshez, kormányhoz, közjogi méltóságokhoz. Küzdünk, ameddig eredménye nem lesz.
- Ön azon kevés polgármesterek közé tartozik, akik esketnek is. Hogyan lett anyakönyvvezető?
- Egy házasulandó pár olvasta, hogy vidéken egy polgármester adta össze az ifjú párt. Megkérdezték, megtenném-e én is? Örömmel vállaltam, azóta folyamatosan keresnek, havonta egyszer, szombaton esketek. Megtisztelő jelen lenni egy ilyen fontos családi pillanatban, ahol igyekszem a hivatalos, előírt mondatok mellett személyes gondolatokkal útjára bocsátani a kerületi házaspárokat.
- Érzékelhetően sokasodnak a politikai támadások a sikeres polgármesterek ellen a választások közeledtével. Önöknél érzékelhető valamiféle feszültség?
- Volt alkalmunk megtapasztalni, hogy a szocialisták semmitől sem riadnak vissza a hatalom érdekében, most is mindent meg fognak tenni, hogy lejárassák a sikeres jobboldali önkormányzatokat. Nyilván mi is, én is, kapunk majd hideget-meleget, de nem aggódom, mert tisztességesen dolgozunk, szakmai és erkölcsi szempontból is rendben mennek a dolgaink. Önmagáért beszél mindaz, ami megvalósult itt az elmúlt három évben, Rákosmente sokat változott 2006 októbere óta. Az előző vezetés "merjünk kicsit álmodni" alapon működött. 2004-2006 között kerületünk egyetlen uniós pályázatot sem nyert, sőt még csak be sem nyújtott. Amikor a munkát elkezdtük, nem voltak előkészített projektek, tervek, mi viszont tudtuk, mit akarunk tenni. A ciklus elején leírtuk a következő tíz év cselekvési tervét, a testület pedig elfogadta mint kerületi városfejlesztési stratégiát, gazdasági programot és közlekedési akciótervet. Ezeket tudatosan igyekszünk megvalósítani, megyünk előre, pontról pontra. Felkészítettük a hivatalt a pályázatokra, létrehoztunk egy szakmai stábot, amely irányítja fejlesztési ügyeinket, vezetőként magam is tevékenyen részt veszek benne. Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt három évben a budapesti kerületek közül pályázatainkkal mi nyertük a legtöbb uniós és hazai támogatást, több mint 3,2 milliárd forintot. Ebből teljesen megújítjuk városközpontunkat, P+R parkolókat, játszótereket, parkokat létesítünk kerületszerte, a Rákos-patak mentén sétányt és kerékpárutat építünk, leaszfaltozzuk a földes utcákat. A fővárosnál is jelentős fejlesztéseket tudtunk kiharcolni: több olyan budapesti jelentőségű és finanszírozású beruházást sikerült beindítani, amelyet az előző, "egyszínű" balos vezetés nem tudott elérni. Lett új buszhálózatunk, 15 százalékos többletteljesítménnyel. 2010-ben megépül uniós és fővárosi pénzből a rákoskeresztúri buszfolyosó, valamint négy új P+R parkoló, két buszfordulóval és két új kerékpárút. Fővárosi képviselőként tett javaslatomra a Fővárosi Közgyűlés döntött arról is, hogy középtávon földalatti épül Rákosmentére. 2020-ig kell elkészülnie a szomszédos XVI. kerülettel közösen kezdeményezett 2-es metró-HÉV összekötésnek, és abból egy leágazó rákoskeresztúri földalatti-szárnyvonalnak. Az előkészítési költségekre most nyújtott be pályázatot Budapest. Kormányzati együttműködéssel a projekt a következő 2014-2020 közötti uniós ciklusban európai forrásokból megvalósul.
- Hogyan érinti a Bajnai-kormány politikája a kerületet?
- A Bajnai-kormány ott folytatja, ahol a Gyurcsány-kormány abbahagyta. Évről évre több pénzt vesznek el az önkormányzatoktól, úgy hogy közben kötelező feladataik számát növelik. Józan ésszel felfoghatatlan, mintha az lenne a cél, hogy a helyhatóságok csődbe menjenek. A számok megdöbbentőek. Csak egy példa: egy elsős kisdiák után az önkormányzatok 2006-ban még 204 ezer forintot kaptak az államtól, 2010-ben ez már csak 135 ezer forint lesz. Ez a képzés harmadát finanszírozza, a többit az önkormányzatoknak kell hozzátenni és hasonló az arány a bölcsődék, óvodák esetében is. Ez megbocsáthatatlan, felelőtlen politika. A normatíva-csökkentés mellett sújt bennünket a fővárosi forrásmegosztás is. 2006 decemberében az erről szóló törvényt úgy módosította az Országgyűlés, hogy a külső pesti gyűrűn lévő fideszes önkormányzatokat megbüntette. Azóta Rákosmente évente 300 millió forinttal kap kevesebbet, és ez a csökkenés jövőre is folytatódik.
- Bizonyos településeken az iskolákban már meleg ebédet sem tudnak adni a gyerekeknek. Önök hogyan kezelik ezt a kérdést?
- A gyerekeken nem lehet takarékoskodni, a jövőt nem lehet kockáztatni. Azon ritka városrészek közé tartozunk, ahol a lélekszám folyamatosan gyarapszik, ahol örvendetesen sok a kisgyermek. Számukra helyet, ellátást kell biztosítanunk. Nemrég adtunk át egy új bölcsődét, tavasszal építjük a következőt, három új óvodát is avatunk ebben a ciklusban. Szeptemberben a rákoscsabai református egyházzal közösen adtunk át egy megújuló energiaforrásokkal üzemelő, 150 férőhelyes új ÖKO-óvodát, emellett megvásároltuk a régi óvodaépületüket, ott jövőre új önkormányzati óvodát létesítünk. A harmadikat egy lakóparkban építjük, ahol már több mint négyezren laknak, köztük rengeteg kisgyermek. A lakóparkot úgy örököltük az előző önkormányzati vezetéstől, hogy semmilyen közintézmény, még egy játszótér sem épült a területén, ezeket most nekünk kell pótolnunk.
- Meg tudják tartani a kerület zöldövezeti jellegét?
- A budai oldal megtelt, ezért nagy az érdeklődés a körzetünk iránt, sokan választják otthonul Rákosmentét. A XVII. kerület vonzó, mert sok a zöld terület, jó a levegő, nyugodt felénk az élet, a vidéki és városi életnek egyfajta békés együttélése tapasztalható. Ezt azzal is erősítjük, hogy minden évben annyi fát ültetünk, ahányadik évet írjuk, azaz idén már 2009 db-ot. Sok még a dolgunk: vannak földútjaink, csatornázatlan területeink, szükség van a helyben elérhető szolgáltatások bővítésére, munkahelyteremtésre. Egy modern kertváros létrehozására törekszünk, amely bár őrzi kertvárosi jellegét, ugyanakkor megfelelő infrastruktúrával rendelkezik, ahol kiemelt szerepe van az egészségnek, sportnak, oktatásnak, kultúrának. Ez a jövő életformája.
- A kultúrpolitikájuk is karakteresen jobboldali. Trianon-emlékmű, Wass Albert-szobor, csak néhány az elmúlt évek terméséből. Elszánt ezen a téren is?
- Meggyőződésem, hogy karakteres jobboldali politikára van szükség egy olyan kerületben, ahol korábban nem volt polgári városvezetés. Van mit pótolnunk. A városmenedzseri teljesítmény mellett ezért fontosak a jelképes, értékelvű lépések is. Büszkén vagyunk rá, hogy az országban először nálunk kapott egészalakos szobrot II. János Pál pápa, amely mára zarándokhellyé vált. Budapesten nálunk lett először Trianon-emlékmű, rovásfeliratos helységtábla, köztéri Wass Albert-szobor, templomainkat külső díszkivilágítással láttuk el, hogy a figyelmet az örökérvényű felé irányítsuk. Öt művelődési házat tartunk fenn, van múzeumunk, Bartók Zeneházunk és kamaraszínházunk Rákosmentén. Áldozunk a sportra, nemrég hét új műfüves, villanyfényes focipályát avattunk a kerületben, amit iskoláinkban építettünk.
- Milyen kitörési pontokat látnak a jelenlegi tarthatatlan helyzetből?
- Ebben a ciklusban, ilyen kormány mellett már a kezdeteknél tudtuk: egyetlen esélyünk a sikeres pályázás. Ezzel sok mindent el tudtunk érni a fejlesztés területén, a fővárosi lobbimunka is jó eredményeket hozott. A működést érintő kormányzati elvonások azonban a tönk szélére sodorták az önkormányzatokat. A mi kerületünk nem rendelkezik jelentős iparral, így adóbevételeink szűkösek, például a szomszéd Kőbányának tízszer annyi jut évente. Minimális az ingatlanvagyonunk is, így ebből sem tudunk komoly bevételre számítani. Takarékosan élünk, önmagunkon is spórolunk, intézményeinket átvilágítottuk, kiadásaikat visszafogtuk. A ciklus legelején megszüntettem a polgármesteri jutalmat, jelentősen csökkent a képviselők fizetése, igyekeztünk jó példával elöl járni. Az igazi kitörés a politikai változás lehet, amely Budapesten és az országban is új helyzetet teremthet az önkormányzatoknak. Amikor Orbán Viktor, a Fidesz elnöke májusban meglátogatott, sokat beszélgettünk a városrész jövőjéről. Azt mondta, hogy nagyon komoly lehetőséget lát ebben a kerületben, ami akár mintául is szolgálhat más városrészeknek. Ehhez azonban kormányváltás kell. Hiszem, hogy már nagyon közel vagyunk hozzá.