"Megváltozott az időjárás. Egyre szeszélyesebb az eső, a termés pedig egyre gyengébb" - mondja Tuke Shika, Loke etiópai falubeli gazda kiszáradt kukoricaföldjei előtt. Néhány száz kilométernyire onnan, a kenyai turkanák vágják le az éhség és a szomjúság tizedelte állataikat, hogy sürgős segítséghez jussanak. "Ez a legsúlyosabb aszály 1969 óta, amikor még a tevék is kipusztultak" - emlékszik egy hatvanas éveiben járó férfi, Esta Ekouam. A szárazság miatt 23 millióan szenvednek az éhségtől Afrika keleti felén.

Afrika déli részében épp ellenkezőleg árvizek pusztítottak az év elején, akárcsak szeptember 1-jén Burkina Faso fővárosában, Ouagadougouban.
Bár Afrika mindössze alig 4 százalékát teszi ki a világ üvegházhatású gáz kibocsátásának, a klímaváltozás első számú károsultja, bár ma még nehéz megállapítani, mekkora szerepet játszanak ebben az éghajlatváltozás hatásai és a Afrikára jellemző szélsőséges meteorológiai jelenségek - mondta Nick Nuttall, a Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja igazgatójának, Achim Steinernek a szóvivője.

A jég olyan gyorsan olvad, hogy nem zárható ki: húsz éven belül eltűnik a kontinens legmagasabb csúcsairól, a Kilimandzsáróról, a Kenya-hegyről vagy a Ruwenzoriról. Ennek az ugandai hegységségnek az Uganda és a Kongói Demokratikus Köztársaság határán fekvő Semliki folyóba ömlő gleccserei 1987 óta felére olvadtak, mintegy száz alkalommal változtatva a Semliki folyását. Ez talán az első eset, amikor a klímaváltozás határmódosítást idézett elő. A folyó közelében lévő kőolajlelőhelyek miatt ez akár konfliktusokat is okozhat - figyelmeztetnek környezetvédelmi szakértők.

A koppenhágai klímacsúcson Afrika kérni fogja, hogy a gazdag országok hozzanak létre alapot, amelyből finanszírozni tudják a változásokhoz való alkalmazkodást. "Ha az Észak nem működik együtt a Déllel, mindnyájan áldozatok, vesztesek leszünk" - hangoztatta Raila Odinga kenyai kormányfő.

India területének közel egynegyede már sivatag vagy jelenleg sivatagosodik el az erdőirtás és a túllegeltetés hatására - derül ki az indiai kormány megbízásából készült kutatásból, mely az első országos szintű felmérés a témában. A műholdfelvételek tanúsága szerint elsősorban Észak- és Nyugat-Indiát sújtja a jelenség, de az egész ország felszíni természeti erőforrásaira hatalmas nyomás nehezedik. A napokban megjelent tanulmány szerzői emlékeztetnek: a világ földterületének 2,4 százalékát lefedő India tartja el a föld lakosságának 16,7, a világ szarvasmarha-állományának 18 százalékát.

A cikk az erdőirtás és a túllegeltetés mellett az elsivatagosodás okaként említi a csapadék gyakoriságának és mennyiségének változását, valamint a víz és szél okozta eróziót is. Összességében a talaj pusztulása az ország területének 32 százalékára jellemző, a leginkább érintett államok Rádzsasztán, Kasmír, Gudzsarát és Mahárástra - olvasható a jelentésben.

Korábban jelent meg a McKinsey tanácsadó cég tanulmánya, mely szerint India vízigénye várhatóan megduplázódik 2030-ig, aminek következtében kiszáradhatnak a folyók vízgyűjtő területei. A McKinsey becslései szerint a rizs, búza és cukor iránti növekvő kereslet hatására India hatalmas mezőgazdasága 2030-ra 1500 milliárd köbméter vizet fogyaszthat, a kínai mezőgazdaság igényének közel kétszeresét.