A gond az, hogy minden államnak van valami méltányolható oka, miért nem tesz többet a szennyezés fékezéséért, értékeli a klímaváltozás elleni harc állását José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

Nem elegendők a világ országainak eddigi vállalásai az üvegházgázok csökkentésére a felmelegedés elleni hatékony küzdelemhez - állapította meg José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke vasárnap. Barroso az EU-kínai csúcstalálkozó közben nyilatkozott újságíróknak Nancsingban, egy héttel az ENSZ koppenhágai klímaértekezlete előtt.

Az EU-bizottság elnöke azt mondta, hogy "mindenkinek van valami méltányolható oka, miért nem tesz többet, de ha csak az akadályokra és ellenérvekre koncentrálunk, akkor nem érjük el a szükséges eredményt, és a koppenhágai értekezlet sem lehet sikeres". Barroso elmondta: az eddigi nemzetközi ígéretek és vállalások kevesebbek, mint ami minimálisan kellene ahhoz, hogy a jövőben ne emelkedjék a légkör átlagos hőmérséklete legalább 2 Celsius-fokkal - de akár többel is - az iparosítás előtti átlag fölé. Ekkora felmelegedés már veszélyes hatásokkal jár, derül ki az utóbbi évek tudományos elemzéseiből.

Olvadó gleccser rajzolja át Uganda nyugati határát

Afrikában nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy megállapítsa az ember: az általános felmelegedés mára a legszegényebbek sorsát tovább nehezítő valósággá vált: aszályok és árvizek követik egymást, terjednek a betegségek, emberek és állatok egyaránt reménytelen helyzetbe kerültek.

Afrika a világ üvegházgáz-kibocsátásának mindössze 4 százalékáért felelős, ez a kontinens a klímaváltozás első számú károsultja, bár ma még nehéz megállapítani, mekkora szerepet játszanak ebben az éghajlatváltozás hatásai és a Afrikára jellemző szélsőséges meteorológiai jelenségek - mondta Nick Nuttall, a Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Program igazgatója, Achim Steiner szóvivője a francia hírügynökség, az AFP kérdésére.

A jég olyan gyorsan olvad, hogy nem zárható ki: húsz éven belül eltűnik a kontinens legmagasabb csúcsairól, a Kilimandzsáróról, a Kenya-hegyről vagy a Ruwenzoriról. Ez utóbbi hegység Ugandában fekszik, gleccserei a Semliki folyóba ömlenek Uganda és a Kongói Demokratikus Köztársaság határán. A jégfolyamok 1987 óta felére olvadtak, mintegy száz alkalommal változtatva meg a Semliki folyását. Ez talán az első eset, amikor a klímaváltozás határmódosítást idézett elő. A folyó közelében lévő kőolajlelőhelyek miatt ez akár konfliktusokat is okozhat - figyelmeztetnek környezetvédelmi szakértők.

"Megváltozott az időjárás. Egyre szeszélyesebb az eső, a termés pedig egyre gyengébb" - mondja Tuke Sika etiópai gazda kiszáradt kukoricaföldjei előtt Lokéban (a falu nagyjából 350 km-re fekszik a fővárostól, Addisz-Abebától délre). Néhány száz kilométernyire onnan, a kenyai turkanák vágják le az éhség és a szomjúság tizedelte állataikat, hogy sürgős segítséghez jussanak.

"Ez a legsúlyosabb aszály 1969 óta, amikor még a tevék is kipusztultak" - emlékszik egy hatvanas éveiben járó férfi, Eszta Ekuam. A szárazság miatt 23 millióan szenvednek az éhségtől Afrika keleti felén. Afrika déli részében, épp ellenkezőleg, árvizek pusztítottak az év elején, akárcsak szeptember 1-jén Burkina Faso fővárosában, Ouagadougouban.

A koppenhágai klímacsúcson Afrika kérni fogja, hogy a gazdag országok hozzanak létre alapot, amelyből finanszírozni tudják a változásokhoz való alkalmazkodást. "Ha az Észak nem működik együtt a Déllel, mindnyájan áldozatok, vesztesek leszünk" - hangoztatta Raila Odinga kenyai kormányfő.

Újraerdősítéssel 70 milliárd tonna CO2 kibocsátását lehetne megtakarítani

Több mint egymilliárd hektárnyi (félkanadányi) területet lehetne ismét fával beültetni, ezzel 2030-ig összesen hetvenmilliárd tonnányi szén-dioxid kibocsátását spórolná meg az emberi társadalom - derült ki az újraerdősítésért küzdő nemzetközi természetvédelmi szervezet, a GPFLR jelentéséből. A szövetség létrehozását 2003-ban kezdeményezte a Természetvédelmi Világalap (WWF), a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és brit erdészeti bizottság. Azóta 25-nél több kormány és nemkormányzati szervezet csatlakozott hozzá.

A szervezet friss tanulmánya szerint több tízmilliárd tonna CO2-kibocsátást spórolna meg az is, ha nem történne több erdőpusztítás. Ugyanakkor csak az olyan fosszilis égéstermékek, mint például a szén, az olaj és a gáz felhasználása miatt 2007-ben kereken 32 milliárd tonna szén-dioxid került a levegőbe. Egykor a Föld teljes felszínének hatvan százalékát erdők borították. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) szerint ez az arány ma harminc százalék alá csökkent, de a földfelszín hat százaléka sikeresen újraültethetőnek tűnik - vagyis az elveszített erdők egyötödét lehetne így pótolni.