Egy héttel a koppenhágai klímavédelmi csúcs előtt új tanulmányt jelentetett meg a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet (SEI) partnerségben a Föld Barátai Európával. A tanulmány elsőként igazolja, hogy Európa meg tudná duplázni középtávú üvegházgáz kibocsátás csökkentési célszámát és ötödével tudná csökkenteni az energiafelhasználását 2020-ra. Ez a csökkentés minimális mértéke és üteme, amelyet a tudomány szerint a fejlett országoknak tennie szükséges a klímakatasztrófa elkerülése érdekében.

A tanulmány alátámasztja, hogy Európa képes a felelősségével arányos részt vállalni a szükséges globális kibocsátás-csökkentésből. A 2020-ig szóló 40%-os csökkentés Európában megvalósítható és megfizethető, veszélyes ál- vagy félmegoldások nélkül. A jelenlegi politikai javaslatok nem elég ambiciózusak - az európai politikusoktól bölcs politikai irányváltásra és elhatározásra van most szükség. Az Európai Unió képes oly módon csökkenteni, hogy nemcsak az európai állampolgárok életminőségét javítja, hanem a világ fejlődő része számára is biztosítja a jogot, hogy fenntarthatóan fejlődjenek- értékelte az anyagot Magda Stoczkiewicz, a Föld Barátai Európa igazgatója.

Részletes modellezést használva, a tanulmány egy átfogó útvonalat ad meg Európa számára a 22%-os energiafelhasználás-csökkentésből adódó 40%-os üvegházgáz kibocsátás csökkentés elérésére, az energiahatékonyság radikális javításával, a fosszilis tüzelőanyagok gyorsított ütemű helyettesítésével, a megújuló energiaforrások használata felé való határozott elmozdulással és életmódbeli változtatásokkal. A modell szerint 2020-ig 22%-os, 2050-ig 62%-os abszolút értékű energiafelhasználás-csökkentés érhető el, a háztartásokra vetítve ez évi 2,5%-os csökkentést jelent.

Örömmel látjuk, hogy e rangos nemzetközi tanulmány is alátámasztja a magyar klímatörvény kezdeményezésünk célját, hogy a fenntarthatóság elve alapján az elsődleges energiafelhasználás csökkenjen, miközben zöldül a gazdaság és tartós munkahelyek teremtődnek. A modellbeli csökkentés mértéke gyakorlatilag megegyezik az általunk javasolttal, tehát újabb erős érvünk van a várhatóan januárban benyújtásra kerülő klímatörvény és javasolt eszköze a kvótarendszer bevezetése mellett - értékelte a tanulmányt Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlati programvezetője.

A jelentés becslést ad a forgatókönyv uniós költségére is. Az Európán belüli radikális kibocsátáscsökkentő lépések az EU GDP-jének 2%-ába kerülnének, míg a fejlődő országoknak nyújtandó megfelelő pénzügyi támogatás az EU GDP 1-3%-át tenné ki. Mindkét költséget vállalnia kell Európának, ha a klímaváltozás elleni harcban fair és igazságos akar lenni.