Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor Brüsszelben újfent a felek megállapodását sürgette.

Dimitrisz Droucasz külügyminiszter-helyettes Athénban elképzelhetetlennek nevezte, hogy az Európai Unió külügyminisztereinek december 7-8-i találkozója zöld utat adjon a macedón csatlakozási tárgyalások megkezdésének, amíg a két ország névvitája nem intéződik el.

Szkopjéra nagy nyomás nehezedik, hogy még a külügyminiszteri találkozó előtt tegyen engedményt az állam nevének ügyében. A találkozó napirendjén szerepel ugyanis az Európai Bizottság ajánlása arról, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Macedóniával.

Jose Manuel Barroso, a Bizottság elnöke szerdán, Nikola Gruevski macedón miniszterelnökkel folytatott brüsszeli megbeszélése után meggyőződését fejezte ki, hogy "reális lehetőség van a kérdés megoldására, feltéve ha ezt mindkét oldalon akarják".

Gruevski a maga részéről kevésbé volt derülátó. Mint kifejtette, a görög féllel folytatott tárgyalásokon történt előrelépés, az áttörés lehetősége azonban egyelőre nem látszik.

Az 1991-ben függetlenné vált volt jugoszláv tagköztársaság 2005 óta EU-tagjelölt, de Athén akadályozza a tárgyalások megkezdését, mert így akarja kényszeríteni az ország nevének megváltoztatását. Athén szerint ugyanis az jelenlegi formájában a görög nemzeti történelmi örökség része, ráadásul rejtett területi követelésekre utalhat. A névvita miatt nem járult hozzá tavaly Athén ahhoz sem, hogy Macedónia a NATO tagja legyen.

A balkáni országot a 90-es években "Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság" néven vették fel az ENSZ-be. A világszervezet közvetítőjének kompromisszumos javaslata az Észak-Macedón Köztársaság elnevezés.