Húsz éve szervezgetik a konferenciákat a Homokhátság ügyében, mégsem valósult meg eddig szinte semmi a kidolgozott programokból, hiába hangoztatták a szakértők és a helyi politikusok is, hogy a vízhiány előbb-utóbb égető probléma lesz a Duna-Tisza közében.

"Tehát ha Pató Pál úr módjára gondolkodunk tovább, nagyon súlyos következményekkel számolhatunk..." - nyilatkozta Dr. Csatári Bálint, tudományos osztályvezető, MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete.

Ezt mondta egy mai tanácskozáson az egyik témával foglalkozó kutató. Csatári Bálint szerint viszont az jó jel, hogy a mostani tanulmányt a gazdasági minisztérium megrendelésére készítik, és éppen ezért bíznak benne, hogy a kormány a 2010-es országos területfejlesztési koncepció kidolgozásakor kiemelt prioritásként kezeli majd az ügyet.

"Ha mindent összeadunk, hogy mit visz, mit hoz ez a program, mit hozhat, mit vihet, ha elvándorolnak az emberek és kihal ez a térség, akkor az egyensúly már nem nullás, hanem abba az irányba megy, hogy a Homokhátság vízpótlásának kérdése összefüggésében, komplexen kezelve nyereséget hoz az országnak." - mondta el Bányai Gábor, elnök, Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke.

Ezt is mondogatják már egy jó ideje, mégsem figyelt oda rá senki. Az egyik országgyűlési képviselő szerint, aki ráadásul MSZP-s is, azt mondta, ha a helyi politikusokon múlt volna a dolog, már rég megvalósult volna a projekt.

"Kormányzati döntés kell ahhoz, hogy ez az ügy Brüsszelbe ki tudjon menni. Ha kikerül, akkor mindenképpen a támogatandó programok között lesz, hiszen az ilyen jellegű európai uniós programokat támogattak más országokban is." - tudtuk meg Dr. Balogh Lászlótól, országgyűlési képviselő, MSZP.

Ha a Homokhátság programja bekerül a 2010-es országos területfejlesztési koncepcióba, és utána Brüsszel is rábólint, a szakértők szerint 2015-re megoldódhat a vízhiány kérdése.