Mint arról a Hírszerző is beszámolt, november végén törték fel informatikai kalózok a Kelet-Angliai Egyetem éghajlat-kutató csoportjának egységének szerverét, majd nyilvánosságra hozták az interneten az éghajlat-kutatók levelezését, amelyet amerikai és európai kollégáikkal folytattak. A csoport vezetője, Phil Jones professzor később azt mondta, a klimatológusok lejáratása volt a cél, de a csaknem 1100 közzétett levélből csupán egy, a konkrét összefüggésekből kiragadott idézet kelthet zavart.
Egy 1999-es e-mailről van szó, amelyben Jones azt írta egy másik kutatónak, hogy trükköt alkalmazott egy olyan eltérés fedésére, amely bizonyos adatsorokban mutatkozott a fák évgyűrűi és a hőmérséklet között. Jones szerint a trükk szó nem valamiféle csalásra utal, hanem arra, hogy a tudósok közötti "bizalmas nyelvezetben" a kifejezés az úgy mond "intelligens megoldás" kódszava.
"Tudományos fasizmus"
A hacker-támadás, illetve az e-mailek közzététele miatt Jones lemondott igazgatói posztjáról az egyetemen. A professzor magyarázata azonban nem elégítette ki az amerikai klímaszkeptikus politikusokat, akiknek vezetője James Sensenbrenner. A Képviselőház republikánus tagja közölte: "ha az e-mail-ek valódiak, akkor alapjaiban kérdőjelezhető meg a felmelegedést igazoló tudomány."
A politikus azt mondta Washingtonban, hogy a Kelet-Angliai Egyetemről kikerült adatok befolyásolni fogják a Képviselőház energiaügyi bizottságának klímaváltozással kapcsolatos vélekedését, és az Egyesült Államok globális éghajlat-kutatási programját, mivel ezeken az adatokon alapul az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) azon jelentése, amely az ENSZ hétfőn kezdődő koppenhágai klímaértekezletének kulcsanyaga.
Amerikai tüntetés a Földért: "A trükk szó nem csalásra utal"
Sensenbrenner szó szerint azt mondta: "az e-mail-ek újabb bizonyítékkal szolgálnak ahhoz, hogy tudományos fasizmus terjed." A képviselő szerint az amerikai törvényhozók "több nemzedékre szóló döntéseket hoznak a gazdaság rendbe tételére, ezért pontos tudományos eredményekre lenne szükség, ehelyett viszont olyan kérdések merülnek fel, amelyek alapján kétséges a tudomány erre képes."
Barack Obama amerikai elnök az előzetes hírek szerint a jövő héten kezdődő koppenhágai csúcson a 2005-ös amerikai káros-anyag kibocsátás 17 százalékos csökkentését fogja bejelenteni 2020-ig.
India is csökkenteni akar
Napokkal a koppenhágai klímacsúcs előtt India bejelentette: a kontinensnyi ország a következő 10 évben 2005-höz képest 20-25 százalékkal mérsékli úgynevezett karbonintenzitását, vagyis az egységnyi GDP-re jutó széndioxid-kibocsátást. Ez ténylegesen nem a széndioxid-kibocsátás csökkentését jelenti, hanem csupán a kibocsátás növekedési ütemének visszafogását.
A bejelentést a környezetvédelmi miniszter, Dzsairam Rames tette a parlamentben. A miniszter újólag leszögezte az ismert indiai álláspontot, hogy az ország nem hajlandó jogilag kötelező vállalást tenni. A karbonintenzitás mérséklése Indiának önkéntes, jogilag nem kötelező elhatározása.
A miniszter ezt a mérsékelt vállalást is attól tette függővé, hogy az ország kap nemzetközi pénzügyi támogatást a megvalósításhoz. Ezzel együtt is a bejelentés lényeges változást jelent az indiai álláspontban. Új-Delhi ugyanis eddig mereven elutasította, hogy bármiféle számszerűsített vállalást tegyen.
India a világ 5 legnagyobb széndioxid-kibocsátója között van. Ez utóbbi napokban nagy nemzetközi nyomás alatt állt, miután már az Egyesült Államok, a 2. számú kibocsátó, és Kína a világelső is tett számszerű vállalást a hétfőn kezdődő koppenhágai klímavédelmi világértekezletre készülve.
Az Egyesült Államok 2020-ig 17 százalékkal vállalja csökkenteni az üvegházhatású gázok termelését a 2005-ös szinthez képest. Az Európai Unió 20 százalékos csökkentést tervez, de az 1990-es szinthez képest, és kész 30 százalékra is, ha más országok is csatlakoznak hozzá. Az amerikai 17 százalék 1990-es szintről számítva nulla vagy legfeljebb néhány százalékos csökkentést jelent csak.
Kína pedig azt vállalta, hogy a 2005-ös szinthez képest 40-45 százalékkal csökkenti az egységnyi GDP-jére jutó széndioxid-kibocstást, ami a gyakorlatban nem csökkentés, hanem a növekedés lassítása.
Kína, India és a többi gyorsan fejlődő szegény ország eddig mereven elzárkózott az elől, hogy számszerű vállalást tegyen a széndioxid-kibocsátás csökkentésére. Azzal érveltek, hogy a klíma melegedése történelmileg a gazdag országok bűne, ezért ezeknek az államoknak kell a klímavédelem költségeit megfizetniük.