Brüsszeli diplomáciai források arra számítanak, hogy Hollandia a külügyminiszterek hétfői tanácsülésén eláll majd az EU-szerb interim megállapodás hatályba lépésének blokkolásától, megnyitva ezzel az utat a szerb felvételi kérelem benyújtása előtt.

Mint ismert, az Európai Unió még 2008. áprilisában írta alá Szerbiával a stabilizációs és társulási megállapodást (SAA), amely az uniós tagsághoz vezető út első lépcsőjének számít. Miközben az egyezmény ratifikálása a tagállamokban hosszabb időt vesz igénybe, a megállapodás kereskedelmi rendelkezéseit egy egyhangú tanácsi döntéssel már életbe lehetett volna léptetni. Hollandia azonban, amelynek a mai napig traumát okoz, hogy annak idején ENSZ uniformist viselő békefenntartói nem akadályozták meg a srebrenicai mészárlást, mindaddig nem volt hajlandó zöld utat adni az interim megállapodásnak, amíg Belgrád nem működik maradéktalanul együtt a hágai nemzetközi törvényszékkel. A holland kormány mindenekelőtt Ratko Mladic egykori boszniai szerb főparancsnok elfogását szeretné, akit a srebrenicai mészárlás fő felelősének tartanak.

Serge Brammertz hágai főügyész legújabb jelentése - amit december 3-án ismertetett New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsával - ugyanakkor a jelek szerint kimozdította a holtpontról az ügyet. A belga nemzetiségű fővádló jelentésében a Hágával folytatott szerb együttműködés ugrásszerű javulásáról számolt be, különösen pozitívan értékelte azt, hogy a szerb hatóságok a korábbinál sokkal gyorsabban és hatékonyabban reagálnak a törvényszék dokumentumok és archívumok átadására vonatkozó kéréseire. És bár Ratko Mladic és egy másik régóta keresett szökevény, Goran Hadzic, a horvátországi szerbek korábbi vezetője még mindig szabadlábon van, a hágai kormány a jelek szerint megenyhülni látszik.

Hollandia ugyanakkor annak jeleként, hogy fenn kívánja tartani a Belgrádra nehezedő nyomást, még nem látott hozzá a stabilizációs és társulási megállapodás (SAA) ratifikációjához. Az interim kereskedelmi egyezmény hatályba lépése azonban így is elhárítja a legfőbb akadályt az elől, hogy Belgrád még decemberben hivatalosan is kérelmezze felvételét az Európai Unióba - mutatnak rá diplomaták.

A külügyminiszteri tanács Horvátország hágai törvényszékkel való együttműködését is megvitatja majd Brammertz-cel, akit ebédre hívtak meg Brüsszelbe. A főügyész Zágráb együttműködésében is pozitív elmozdulást lát, így az EU27-ek úgy dönthetnek, hogy megnyitják a bel- és igazságügyi fejezetet a horvátokkal, lényegében az utolsó témakört, ahol Zágráb eddig nem teljesítette a megnyitáshoz szükséges feltételeket.

A tanácsülésen az általános bővítési vita mellett a macedón felvételi tárgyalások dátuma is napirendre kerül. Mint ismeretes, az Európai Bizottság októberi jelentésében úgy vélte, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság teljesítette a vele szemben támasztott feltételeket és felkérte a Tanácsot, hogy döntsön a tárgyalások megkezdéséről Macedóniáról. Egyelőre ugyanakkor erősen kérdéses, hogy az EU még idén választ tud-e adni a kérdésre, miután Görögország és Bulgária a névvita miatt egyelőre nem hajlandó beleegyezését adni a tárgyalások megkezdésébe. Athén elutasítja, hogy északi szomszédja bármilyen olyan nevet viseljen, ami - szerinte - burkolt területi követelést támaszthat Görögország északi, Macedónia nevű tartományával szemben.