A koppenhágai ENSZ klímakonferencia nyitó napjára időzített bejelentés elemzők szerint kulcsfontosságú az Obama-kormányzat számára, mert a szén-dioxidot és öt további gáznemű anyagot veszélyesnek minősítő határozat alapján akkor is be lehet vezetni a kibocsátás csökkentését előíró szabályokat, ha nem sikerül elfogadtatni a jelenleg a Kongresszus előtt fekvő klímavédelmi törvényjavaslatot.

Hétfői tájékoztatóján az EPA közölte: a nagy kibocsátókra vonatkozó emissziós szabályokat már jövő tavasszal hatályba léptetik.

A szövetségi hatóság várhatóan első lépésben az úgynevezett helyhez kötött kibocsátókra - például erőművekre, olajfinomítókra és vegyipari üzemekre - vonatkozó előírásokat vezet be, majd a járművek következnek.

A határozat egyértelmű helyzetet teremt, üzenete az, hogy az Egyesült Államok így vagy úgy - törvénnyel vagy hatósági szabályozással -, csökkenteni fogja a szén-dioxidban számolt károsanyag-kibocsátást a koppenhágai konferencia előtt bejelentett mértékben, vagyis 2020-ig 17 százalékkal a 2005-ös szinthez képest. A Reutersnek nyilatkozó elemzők ugyanakkor azt is kiemelik, hogy Barack Obama elnök továbbra is a törvényi megoldást szorgalmazza, mert úgy nem egy kormányfelügyelet alatt működő hatóság helyezné a klímaváltozás elleni harc terheit a lakosságra és a gazdasági szereplőkre, hanem az amerikai nép választott képviselői.

Üzleti körök csaknem egyöntetű elutasítással fogadták az EPA bejelentését. Az amerikai gyáriparosok szövetsége például azt közölte, hogy a hatóság döntése nyomán "még nehezebb lesz a cégek helyzete, további állások szűnnek majd meg, és emelkedik az energia ára."

Ökológiai mozgalmak ugyanakkor nagy győzelemként értékelik a döntést. "Ennél jobban már nem is időzíthette volna az EPA a bejelentést. Az Obama-kormányzat az ígéretekhez híven most végre megmutatja a világnak, hogy Amerika szakít a Bush-korszak nyolcévnyi tétlenségével" - mondta Carl Pope, a Sierra Club környezetvédő szervezet igazgatója.