Nem sokon múlt a győzelem, hétfő délután mindössze nyolcvanezer szavazatnyi előnye volt a győztesnek, miközben száznegyvenezer érvénytelen voksot találtak. Lehet azt is mondani, hogy a külföldön élő románok hozták nyerő helyzetbe, hiszen a követségeken létrehozott választókörzetekben nagy főlénnyel, közel nyolcvan százalékkal (!) győzött. A szociáldemokratáknak annak ellenére nem sikerült a győzelem, hogy megszerezték a liberálisok, az RMDSZ és a kisebbségek támogatását is, és a választási részvétel több mint négy százalékkal haladta meg az első fordulóban mért értéket.

Basescu győzelme a romániai baloldali-liberális sajtó hatalmas veresége is. Csődöt mondott az általuk kitalált karaktergyilkosság, hiszen annak ellenére nem sikerült megbuktatniuk a hivatalban lévő elnököt, hogy az utolsó két napban a román hírtelevíziók ezernégyszázszor (!) vetítettek le egy vitatott eredetű és hitelességű videofelvételt, amelyen az elnök megüt egy kisgyermeket.

Újra megbukott az RMDSZ csúcsvezetésének politikája is: hiába álltak ki teljes mellszélességgel a szociáldemokrata-jelölt mellett, az erdélyi magyarok jó része el se ment szavazni. Akik pedig megtették, azok többsége - fittyet hányva a pártelnök bölcs útmutatásaira - a jelenlegi elnök mellett voksolt. Újra világosan megmutatkozott az erdélyi magyar politikai valóság lényege - és egyben legnagyobb problémája -, hogy az RMDSZ vezetése által vallott szocialista-liberális érték és érdekrend nem találkozik a szavazóik többségét meghatározó jobboldali attitűddel. Ez már a második ilyen pofon, hiszen 2007-ben szintén másként szavaztak a magyarok, mint ahogyan azt a párt szerette volna.

Az RMDSZ vezetőinek kötődése érthető, hiszen életkoruk, kapcsolatrendszerük ahhoz a világhoz köti őket. Ezért sem értettek-értenek szót a Fidesszel - a generációs és világnézeti különbségek lehetetlenné teszik a gördülékeny együttműködést, ugyanakkor feltűnően jó kapcsolatokat eredményeznek a hazai szocialista-liberális politikusokkal és értelmiséggel.

Hiába mondja Markó minden adandó alkalommal, hogy az RMDSZ-en kívül nincs élet, ha a választók ezt már többször megcáfolták. A vasárnapi voksolásnak is ez a legfőbb tanulsága: az erdélyi magyarok többsége jobboldali. Ezért hárul különös felelősség az ottani szétszakadt nemzeti oldalra: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot vezető Tőkés Lászlónak, a Magyar Polgári Párt elnökének, Szász Jenőnek és a Székely Nemzeti Tanács első emberének, Izsák Balázsnak félre kell tennie a személyi ellentéteket, és össze kell fogniuk egy ütőképes jobboldali pólus megteremtése érdekében. Ha ezt nem teszik, a választók teljesen elfordulnak a politikától.

Basescu győzelme nem jelenti azt, hogy eljön a Kánaán az erdélyi magyarokra, és azonnal lesz autonómia, magyar egyetem és mindenféle földi jó, de egy új típusú román-magyar párbeszéd esélyét magában hordozza. Az újabb ötéves mandátumot elnyerő autoriter elnök kapcsolata az RMDSZ-szel meg van mérgezve. Egy erős jobboldali magyar párttal viszont tudna tárgyalni, különösen akkor, ha ez az erő lenne a kapocs a román jobboldal és a Budapesten várhatóan hatalomra kerülő nemzeti oldal között. Ennek köszönhetően jelentősen javulhat a román-magyar viszony, és talán az erdélyi magyarok is egy kicsit jobban érezhetnék magukat tőle. Ez pedig első lépésként nem kevés.