Pár hete a cikk címében szereplő, egy rohadt osztrigánál is nagyságrendekkel gusztustalanabb farizeusságot írta le internetes naplójában a hibbant Néró, de ez már a tragikomédia végkifejlete (legalábbis reméljük). A köznyugalom szétzilálása mindjárt 2004 őszén elkezdődött, a félelmetes antiszemita rém (azaz a négyfős Bácsfi Diána-alakulat) elleni meneteléssel, aztán jött december 5., a soha helyre nem hozható magyarellenes kampánnyal, majd március 15., a tetőkre állított mesterlövészekkel és az állítólagos terrorveszély elől a Nemzeti Múzeum lépcsőjén gyermekek gyűrűjébe menekülő miniszterelnökkel (igazi férfi vagy te, Fletó!). És mindez csak bárgyú nyitánya volt annak, ami utána következett: a végtelenül aljas, de ideig-óráig célravezető próbálkozásnak, amellyel Gyurcsány majdnem lángba borította Magyarországot, csak hogy meneküljön az őszödi beszéd kiszivárgásával járó bukás elől.

Nem tudom, hogy mi a méltányos jelző egy a Haynau, Sza­muely, Szálasi, Rákosi és Kádár erkölcsi mércéjét és elvetemültségét a jelenkorba örökítő politikusnak, de talán maradjunk - a gazembernél. Nos, ez a gazember, vagy valamely fegyverhordozója, egyszer talán elárulja nekünk, hogy 2006. szeptember 18-án ki küldte a tüntetők soraiból egyértelműen kilógó - vadonatúj csuklyás felsőben és frissen vásárolt marmonkannákkal -, nagy késéssel érkező bőrfejűeket? És ki tiltotta meg az ott felsorakozó nagyszámú egyenruhásnak, hogy megakadályozza az épület lángba borítását, ki utasította az erősítést a hosszas és értelmetlen várakozásra? Hogyan lehet, hogy éppen a gyújtogatók nem kerültek később horogra?

Aztán kinek a fejéből pattant ki az ötlet, hogy a rókaképű Szilvásy György arról tájékoztassa a Fidesz vezetőit: valakik robbantani fognak a szeptember 23-ra tervezett választási nagygyűlésen. Ezek után persze nem lehet gyűlést tartani, hiszen - ismerve Szilvásyt és a gazembert -, "valaki" valóban robbantani fog. Majd amikor csak félsikerrel járt az ellenzék megosztási kísérlete, mert a Fidesz távollétében is tízezrek gyülekeztek országszerte, ki presszionálta a nyeretlen elsőfokú bírókat a később másodfokon is jogi nonszensznek bizonyuló tömeges letartóztatásokra? Amelyeknek egyébként többnyire kifogástalan előéletű polgárok estek áldozatul... És amikor még mindig tömegek tüntettek a gazember ellen, ki döntött a gátlástalan megfélemlítésről, azaz 2006. október 23-án, a békés tiltakozásra és ünneplésre indulók szemeinek kilövetéséről, megveretéséről és összefogdosásáról?

Ha valaki túlzásnak érezné a hasonlítgatást, álljon itt egy idézet Szamuely Tibortól: "Mindenütt szaladgálnak, ágálnak az ellenforradalmárok, üssétek le őket! Üssétek agyon ott, ahol találjátok őket!" Ugye milyen ismerős?

Hogy úgy mondjam, ezek, vagy éppen Révész Máriusz fideszes képviselő véresre veretése után nem meglepő, hogy a gazember valamely epigonja éles lőszert küld Orbán Viktor stábjának vezetője, Szijjártó Péter címére. Mellékelve egy - igen bátran, de a nyomozás szempontjából szerencsés módon - kézzel írt levelet, amellyel egy titokzatos halálbrigád nevében a politikus meggyilkolásával fenyegetőzik.

Mindeközben a gazember azt írja hétfőn az internetes naplójában, hogy a Fidesz "Kegyetlen trükkökre és hazugságokra készül" a győzelemért. És a gazember - hiszen az MSZP választási listáját is ő diktálta - ezután is ott fog ülni a mentelmi jog óvásában, a magyar parlamentben. Ami, lássuk be, az egész magyar baloldal bűne, Szili Katalintól Kóka Jánosig.