Miközben a koppenhágai klímacsúcson a politikusok új klímaegyezményt próbálnak tető alá hozni a globális felmelegedés lelassítására, tanzániai szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a "Kilimandzsáró hava" nem csupán a klímaváltozás következtében olvad rohamos ütemben, abban komoly szerepe van a helyi földművelési szokásoknak is.

"Az erdőségnek kulcsszerepe van a kérdésben. Ugyanis nagy befolyással van a hegyen lehulló csapadék mennyiségére. Kevesebb vegetáció: kevesebb eső. Az emberi közbeavatkozás hatásának vagyunk a tanúi" - szögezte le Jo Anderson, egy észak-tanzániai környezetvédelmi tanácsadó szervezet igazgatója. Mint Anderson rámutatott: a Kilimandzsáró lejjebb fekvő lankáin az elmúlt 30-40 évben módszeresen irtották az erdőt, hogy faszenet termeljenek, illetve mezőgazdasági területté változtassák. Ez a pusztítás legalább annyira felelős a hósapka olvadásáért, mint a globális felmelegedés - hangsúlyozta. Az ország 33 millió hektáros erdőterületéből évente több mint 90 ezer hektár tűnik el - nyilatkozta a Reutesnek Batilda Burian tanzániai környezetvédelmi miniszter, aki azzal magyarázta a pusztulást, hogy a helybeliek csak a faszén égetéséből nyerhetnek energiát.

Tanzánia 25 tagú delegációval utazott a klímacsúcsra, mivel az ország számos szempontból - a tengerszint-emelkedés, a korallzátonyok pusztulása, a szaporodó maláriás megbetegedések miatt - súlyosan érintett a klímaváltozásban - fejtette ki a miniszter. Mint mondta: azt remélik a koppenhágai csúcstalálkozótól, hogy a fejlődő országok számára kínált REDD-program (az erdőirtás és az erdőpusztulás miatti kibocsátások csökkentésére vonatkozó ENSZ együttműködési program) keretében segítséget kapnak.

A "Kilimandzsáró hava" becslések szerint 11.700 éve fedi a hegyet. Míg a helyi hegyi vezetők szerint húsz éve 3600 méteren kezdődött a hósapka, manapság a határ már az 5869 méteres magasságú csúcs közvetlen közelében található. Egy közelmúltban publikált amerikai tanulmány szerint Afrika legmagasabb hegycsúcsának hósapkája 2033-ra teljesen eltűnhet.