A január elsején kezdődő spanyol félév programjának sarokpontjait Diego López Garrido európai ügyi államtitkár ismertette a brüsszeli European Policy Centre szokásos, "elnökség-bemutató" rendezvényén. Az előadás ugyanakkor formálisan még nem minősült a leendő elnökségi program hivatalos prezentálásának: erre majd várhatóan csak a félévzáró EU-csúcs utáni napokban, a spanyol külügyminiszter jelenlétében kerül majd sor.

Garrido legfontosabb célkitűzésként a gazdasági válságból való végleges kilábalást, valamint a Lisszaboni Stratégiát 2011-től felváltó "Európa 2020"-program részletekbe menő, jövő évi meghatározását és elfogadását nevezte meg. Hangsúlyozta, hogy az új stratégia széles dimenziókban igyekszik majd lefedni a gazdasági-társadalmi folyamatok meghatározó elemeit, így a piacgazdaság szociális vetületével ugyanúgy behatóan foglalkozni fog, mint a most formálódó közös energiapolitika mind tartalmasabbá tételével. (Az utóbbi kapcsán amúgy külön is jelezte, hogy 2010-2012-re új "energiapolitikai akciótervet" is elfogadnak majd, annak fényében, hogy milyen eredménnyel zárul a koppenhágai klímakonferencia.) A gazdaságpolitikai prioritások kapcsán a legjelentősebb kihívásként a folyamatok és elhatározott lépések hatékony nyomon követését ("monitoring") említette, illetve annak érdemi szavatolását, hogy mindebben valamennyi EU-intézmény - hangsúlyozottan ideértve az Európai Parlamentet is - részt vegyen. ("Az Európai Parlamentnek nem volt érdemi szerepe a Lisszaboni Stratégia esetében. Az Európa 2020 kapcsán ez másként lesz" - szögezte le a spanyol politikus.) Ugyancsak a gazdasági célok között utalt a jövőbeli pénzpiaci válságok kivédését szolgáló új pénzügyi felügyeleti irányelvek véglegesítésére.

Második prioritásként a Lisszaboni Szerződés végrehajtását említette, részletes szólva az új külpolitikai főképviselő alá rendelt, teljes körűen még csak eztán felálló európai külügyi szolgálat (EKSZ) megszervezéséről. Jelezte, hogy a spanyol elnökség arra készül, hogy lehetőleg még április előtt véglegesítsék és el is fogadják a szerinte "a világon a legjelentősebb szolgálatnak" ígérkező EKSZ szervezetére, struktúrájára és működési rendjére vonatkozó leírást, utat nyitva a mielőbbi végrehajtás előtt. A külpolitika képviseletének kérdése utóbb visszatért az elnökségi prioritások negyedik pontjában is, midőn Garrido leszögezte: a Lisszaboni Szerződés biztosította új eszközökre támaszkodva "igazi globális szereplővé kell tenni az Európai Uniót". A spanyol elnökség idején mindenesetre egy sor, harmadik országgal esedékes csúcstalálkozó ad majd erre alkalmat, ("a spanyol elnökségi félév a külső csúcsok tekintetében bekerülhet a Guinisse-rekordok könyvébe" - jegyezte meg ennek kapcsán Garrido). Mintegy tíz ilyet terveznek, köztük EU-latin amerikai, első ízben EU-marokkói, EU-pakisztáni, EU-mexikói, és persze EU-mdeiterrán csúcsokra is sor kerül majd, a szokásos EU-amerikai és EU-orosz találkozók mellett.

A harmadik spanyol elnökségi prioritás a svéd elnökség alatt véglegesülő "Stockholmi program" - a bel-, és igazságügyi együttműködés erősítését célzó, a köz-, és jogbiztonság, a szabadság és jogszerűség erősítését szolgáló új öt éves program - szisztematikus megvalósítása lesz a spanyol félév során.

A spanyol államtitkár egyúttal kérdésre válaszolva elismerte, hogy 2010 fontos éve lesz az Uniós költségvetés jövője szempontjából, midőn kezdetét veszi az eddigi költségvetési szabályok és mechanizmusok félidős felülvizsgálata. Ennek kapcsán kiinduló szempontként szögezte le azt a madridi elvárást, hogy ha az EU új (például külpolitikai) intézmények felállításáról, új képességek létrehozásáról, új (például klímavédelmi) célok megfogalmazásáról dönt, akkor késznek és képesnek kell lenni mindezek mögé a szükséges finanszírozásai fedezetet is odarakni. Elismerte, hogy mindezt nem lesz könnyű kialkudni - "nagyon kemény tárgyalásokra van kilátás" -, de hangsúlyozta, hogy az előbbiek hitelességét csakis az utóbbi megléte szavatolhatja.

A Bruxinfo azon kérdésére, lát-e esélyt az EU-horvát csatlakozási tárgyalások lezárására a "spanyol félév" alatt, Garrido kitérően úgy válaszolt, hogy "Horvátország csatlakozása közeledik", különösen azt követően, hogy elsimulni látszik az elmúlt hónapok tárgyalásit sokáig blokkoló szlovén-horvát határvita. Határidőt azonban nem mondott, csak annyit, hogy Horvátország "hamarosan tag lehet", aminek kapcsán egyúttal leszögezte: meggyőződése, hogy az EU lényege a bővítés, kapuinak nyitva tartása, amivel szavai szerint összeegyeztethetetlen bármilyen európai országnak azt mondani, hogy számára az Unió mindörökre elérhetetlen marad. Ilyen alapon tartotta fontosnak, hogy megmaradjon Nyugat-Balkán kilátása a majdani taggá válásra, és hasonlóképpen vélekedett Törökországról is, amely szerinte teljes egészében "belépésre jogosult jelölt", elvégre "ha Ciprus európai ország, akkor Törökországtól sem tagadhatom meg ezt" - tette hozzá. Jelezte egyúttal, hogy a spanyol félév alatt, az EU-török csatlakozási tárgyalások részeként Madrid újabb fejezetek megnyitására készül majd.

Ugyancsak a Bruxinfo utalt arra, hogy az utóbbi években, az évnyitó elnökségek rendre energiaválság-menedzseléssel kezdtek, bármi is volt eredetileg az elnökségi programjuk. Vajon Madrid készen áll-e hasonlókra? Garrido úgy vélte, hogy ezúttal nem kell majd ilyesmitől tartani: a közelmúltban született intézkedések, vonatkozó EU-orosz megállapodások képesek lesznek útját állni hasonló bonyodalmaknak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy különbséget kell tenni rövid, és hosszú távú megoldások között, és ha a jelen helyzetet a jelen intézkedések kezelik is, nem szabad szem elől téveszteni a tartósabb megoldást szavatoló intézkedéseket sem. Ilyen a források és útvonalak diverzifikálása, a hálózatok összekapcsolása, a tényleges európai energiapiac megteremtése, valamint annak elérése, hogy Európa beszállítói minden esetben megbízható, felelős ellátok legyenek. Úgy vélte, az EU jó úton van ezek felé, de például a spanyol elnökségnek is sokat hozzá kell majd tenni ahhoz az építkezéshez, ami ezek elérését célozza.