Banglades 15 százalékot akar a klímaalapból

Létrehozva: 2009. december 10., 10:43	nyomtat	küld

Amennyiben a tenger szintje egy métert emelkedik, a százötven milliós Banglades 20 millió lakója kényszerülhet új helyen letelepedni. A gleccserek olvadása következtében azonban ez a szám ennél nagyságrendekkel nagyobb lehet. Erre alapozva az ázsiai ország már most bejelentette, hogy mennyi pénzt kér az iparosodott országok által létrehozandó adaptációs alapból, melynek segítségével a fejlődők a klímaváltozás hatásait enyhíthetik.
"Az egyetlen part menti területünk népessége nagyobb, mint az összes többi szigetország lakossága együttesen. Ennek ismeretében 15%-os részesedés a klímaalapból nekünk járna" - fejtette ki véleményét az adaptációs alap nyújtotta lehetőségekről Hasan Mahmud, a környezetvédelemért és az erdőkért felelős miniszter. A politikus ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy Banglades az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett országa a Földnek.

"Nem könyörgünk senkinek semmiért. Mint a leginkább érintett ország, csupán igazságot akarunk" - ezt már Qazi Kholiquazzaman Ahmad nyilatkozta, aki vezető gazdasági szakemberként tagja országa koppenhágai tárgyaló delegációjának.

A magát Bangladesnél sokkal szerencsésebbnek mondható Dánia ezzel szemben az elsőként a világon, megtette első ajánlatát a szegény és veszélyeztetett országok támogatására vonatkozóan. Elismerve felelősségét, Dánia jelezte, 2010 és 2012 között hajlandó 160 milliárd euróval támogatni a fejlődő országok alkalmazkodását illetve felkészülését a klímaváltozás következményeire. Dánia szándéka természetesen összhangban van az Európai Unió általános álláspontjával és terveivel, melyek szerint egy megállapodás feltétlenül szükséges a gyors finanszírozás érdekében 2010 és 2012 között. A második lépés pedig a magán és közösségi szektor pénzügyi hátterének folyamatos biztosítása 2013 után. Erre a célra az Unió becslése szerint a 2010 és 2012 közötti időszakban 5-7 milliárd euróval kell számolni.

A dán kormány ezzel a lépéssel azt akarja elérni, hogy a konferenciát követően végre elinduljon valami a fejlődő országokban. "Egyértelmű üzenetet akarunk küldeni mindenkinek, arról, hogy a pénzügyi kérdéseknek a koppenhágai tárgyalóasztalon a helyük. Nélkülük az éghajlatváltozás következményeinek leginkább kitett szegény országok számára nem lesz klímaegyezmény" - mondta Ulla Tørnæs, a dán kormány fejlesztési együttműködésekért felelős minisztere.