Részletekbe menő és időnként személyeskedésbe is átcsapó, szenvedélyes vitát folytattak jól értesült források szerint kedden Brüsszelben a bővítési folyamatról a huszonhét uniós tagállam külügyminiszterei. "Ha nem is sikerült hatástalanítani a folyamatot fenyegető aknákat, de legalább sikerült távolabb pöckölni őket" - foglalta össze érzéseit a BruxInfónak a hosszúra nyúlt vitát követően egy diplomáciai forrás. Mindez utalás arra, hogy jóllehet a külügyminiszterek újfent hitet tettek a 2006. végén megújított bővítési konszenzus érvényessége mellett, bizonyos tagjelöltekkel, vagy az egész bővítési projekttel szembeni fenntartásuk jeleként több uniós tagország is kétségeket támasztott a folyamat melletti valódi elkötelezettségét illetően.

Ennek jeleként Ciprus minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy újabb szankciókra beszélje rá uniós partnereit Törökországgal szemben az úgynevezett "ankarai jegyzőkönyv" maradéktalan végrehajtásának folytatólagos megtagadása miatt. És bár Ciprusnak nem sikerült elérnie célját - amit politikai szempontból megnehezített a török kormány által az elmúlt évben számos területen, így a török-örmény viszonyban és a kurdok jogainak terén elért eredmény -, a vitát követő források szerint a külügyminiszterek azzal a következtetéssel álltak fel az asztaltól, hogy a bővítési folyamat előrehaladása során minden más elvet és szempontot felülír a tagállamok közötti szolidaritás. Ezt utóbb egyesek úgy értelmezték, hogy az EU ezzel lényegében tárcán kínálja fel a lehetőséget a folyamat blokkolására és fékezésére azoknak az államoknak, amelyeknek problémájuk van a további kiszélesítéssel.

Az EU27-ek gesztusértékű döntésként jelezték, hogy még év vége előtt megnyitják a környezetvédelmi fejezetről a tárgyalásokat Törökországgal - ezzel a megnyitott fejezetek száma 11-re emelkedik a 35-ből. Másfelől Ciprus az újabb szankciók nélkül is képes lesz arra, hogy újabb fejezeteket blokkoljon, miután az uniós közös álláspont elfogadásához a tagállamok egyhangú döntése szükségeltetik.

De nem csak Ciprus próbálja elállni az utat egy tagjelölt előtt. Macedónia (hivatalos nevén Volt Jugoszláv Tagköztársaság Macedónia) az Európai Bizottság javaslata ellenére sem kap a csütörtökön kezdődő EU-csúcson időpontot a felvételi tárgyalások megkezdésére, miután Görögország az ország neve körüli vita miatt nem hajlandó zöld jelzést adni a tárgyalásoknak. Carl Bildt, az ülésen elnöklő svéd külügyminiszter ugyanakkor bizakodva úgy vélte, hogy a névvita rendezéséről folyó kétoldalú tárgyalások kedvező légkörben zajlanak. A külügyminiszterek jobb híján abban maradtak, hogy a következő spanyol félévben visszatérnek a kérdésre.

A magyar külügyminiszter a BruxInfo kérdésére ugyanakkor úgy vélekedett, hogy "megy előre a bővítési folyamat", és a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése, valamint az új német kormány megalakulása óta érezhetően lendületet kapott a bővítés.

Szerbia még hétfőn fontos akadályt vett, amikor Hollandia úgy döntött, hogy nem vétózza meg tovább az EU-val kötött kereskedelmi megállapodás hatályba lépését. A stabilizációs és társulási megállapodás (SAA) uniós ratifikálása ugyanakkor továbbra is várat magára, miután a hágai nemzetközi törvényszékkel javuló együttműködést felmutató Belgrád még mindig adós Ratko Mladic és egy másik szökevény elfogásával.

A csatlakozási folyamatban legelőrébb tartó állam, Horvátország is bíztató szavakat kapott. Olli Rehn bővítési biztos szerint a tárgyalások "a célegyeneshez közelítenek". Ami pedig a legújabb "jövevényt", Izlandot illeti, a tagállamok az Európai Bizottság hivatalos véleményére várnak, mielőtt kijelölnék a tárgyalások megkezdésének időpontját.