Dömölki Lívia vezető élelmiszer-szakértő az InfoRádiónak azt mondta: bár ez általában nem jellemző, a szaloncukrokra igaz, hogy ami drágább, az általában jobb is.

Az ünneplőbe öltöztetett szaloncukorból csemegézni jóleső, legális bűnözés: ha közeleg a karácsony, egyenesen kötelező zselével, kókusszal, karamellával vagy épp trüffelkrémmel megjutalmazni az egész évben nélkülöző hasakat. A toplista élén évek óta a rendíthetetlenül a zselés, kókuszos, karamellás és marcipános négyes áll.

Egy magyar család már karácsony előtt átlagosan két kilót pusztít el az ínyencségből, az összes fogyasztás pedig öt-hatezer tonnás éves átlag körül alakul és hatmilliárd forinttal könnyíti meg összesen a pénztárcánkat - és ez nem csoda, ismerve az árakat.

A Kosár magazin által próba elé állított tizenkilenc zacskós vagy dobozos, átlagosan 400 grammos karácsonyi csemege közül akadt olyan, melynek kilójáért hétszázötven forintot fizettünk, a prémium termékekért viszont akár háromezer, sőt, több mint ötezer forintot is elkérnek kilónként.

Minőségi szempontok: a nélkülözött kakaóvaj

Mivel a cukor olcsó összetevő, ne csodálkozzunk, ha a kevésbé minőségi szaloncukrot évről évre édesebbnek érezzük: az is. Szintén gyakori tendencia a csokoládé étbevonóvá degradálódása.

Az igazi, szabvány csokoládé egyik kulcsfontosságú alkotóeleme, a kakaóvaj ugyanis meglehetősen drága, az étbevonó pedig olcsó növényi zsírok hozzáadásával készül. Pedig a csokoládé réz, E-vitamin és ásványi anyag tartalma szájpadlásunk mellett vérnyomásunkat és szívünket is jótékonyan cirógatja.

A górcső alá vont szaloncukrok csoportosításának egyik szempontja is a bevonó és a csokoládé kapcsolata volt, a tizenkilenc minta közül azonban mindössze öt szaloncukor tartalmazott igazi csokoládét.

Az összetevőkre sem árt néhány pillantást vetni, az íz ugyanis nem mindig árulja el, hogy mit eszünk - derült ki a tesztből, amely szerint szavatosság kérdésében is jobban járunk néha, ha a saját ítélőképességünkre hagyatkozunk, a csomagolások háromnegyedén ugyanis a gyártó egyéves lejárati időt garantál.

Lássuk a medvét!

A megízlelt tizenkilenc szaloncukrot a következőképpen csoportosították: zselés (ezek mindegyike kakaós étbevonóval készült), kakaós étbevonóval mártott különböző töltelékű, csokoládéval mártott és diabetikus.

Az ízvariációk tekintetében pedig nem ismertek határokat: kóstoltak citromos, narancsos és málnás zselés, kókuszos, marcipános, kakaókrémes, trüffelkrémes, rumízű diókrémes, alkoholos meggyes, brandy-narancs ízű, vajkaramellás, narancsos gyömbéres, mákos, csokoládés, málna és vanília ízű fondanos mennyországokat, na és persze egy-két poklot is.