Európában cél, hogy arányaiban a vasúti közlekedés más közlekedési módokhoz képest növekedjen. Magyarországon nem. Európában cél, hogy az utasok alapvető jogai megvalósuljanak, itthon legfeljebb üres frázis. Amikor december 3-án életbe lépett az Európai Parlament és Tanács rendelete, mely új jogokkal ruházza fel a vasúttal utazókat, már gyanakodhattunk. A kormány intézkedési tükrében, mi leszünk az elsők, akik mentességet kérünk a rendelet hatálya alól.
Ha már a közlekedési reformot is csak több száz, több ezer oldalnyi szakmai anyag, tervezet, előterjesztés megrendelésében látja a kormány, nem kell abban reménykedni, hogy bármi is pozitív irányba változik. Hogyan készülünk most az utasjogi rendelet céljait megvalósítani?
- A szakminisztérium 770 millió forint értékben adott megrendeléseket a vasúti és a közúti közlekedés átalakításában közreműködő szakértőinek. További 61 millió forint 2010-es kifizetésére pedig három új szerződést kötnének - írta a Népszabadság is a mai nap.
- A szaktárca 2010-től 33 vasúti vonalon nem kíván megrendelést adni közösségi személyszállításra a MÁV-nak. A döntés mintegy 1000 kilométeres pályaszakaszt, és 6400 embert érint.
- Az utasok a széleskörű tájékoztatáshoz alig van joguk, az utazószemélyzetnek hiába kellene a feláras és nemzetközi vonaton rendelkezésre álló technikai eszközökkel, vagy ezek hiányában, élőszóban tájékoztatást adnia. A fogyatékossággal élő utasok, idősek, külföldiek számára a következő megállási hely, a vonat késésének mértéke, a vonaton található szolgáltatások, csatlakozási lehetőségek, biztonsági és üzembiztonsági kérdések, mintha a MÁV titkos információi lennének.
- Várhatóan 15 százalékkal emelkednek jövőre a vasúti menetjegyárak, a bérletekért pedig 10 százalékkal kell majd többet fizetni.
A fentiek tudatában, nagyon messze van a kormány attól, hogy a minimális tiszteletet megadja állampolgárainak vagy, hogy a fogyatékkal élő utasoknak a többi polgárhoz hasonló lehetőségeket biztosítson.
A kormányt nem érdekli, hogy ebben az országban kit milyen jogok illetnek meg, legyen az a szabad mozgáshoz, a választás szabadságához, vagy a diszkriminációmentes bánásmódhoz való jog.
A december 3-tól életbe lépő utasjogi rendelet kapcsán a tagországok dönthetnek úgy is, hogy a szabályozást nem alkalmazzák a regionális, városi és külvárosi vasúti szolgáltatások terén. Így például az, hogy a nap mint nap vonattal ingázók élvezhetik-e a rendeletből fakadó új jogaikat, teljes mértékben a tagállamok döntésétől függ.
Jelenleg naponta mintegy 400 ezer ember utazik vasúton, azaz a lakosság négy százaléka. Ennek az aránynak a gépjárműforgalommal szemben növekednie kellene, nem pedig csökkennie.
Mert az út, amin a mostani kormány jár, lejtmenet az embertelen és pusztuló környezet felé.
Fónagy János és Kósa Ádám